Öt híres ember, aki már gyerekként is zseninek számított

A híres emberek életében általában már gyerekkorban megmutatkozik, hogy valamiben kiemelkedőek, tehetségesek. Utánajártunk öt híres, és inspiráló történelmi személy gyerekkorának.

  • Eduline

Mindig voltak csodagyerekek, aki kiemelkedően tehetségesek voltak már azelőtt, hogy híressé váltak volna. Vannak írók, zeneszerzők, tudósok, akik már gyerekként valami nagyot alkottak. Összegyűjtöttünk öt olyan személyt a történelemből, akik már iskolás korukban valami különlegeset alkottak.

Liszt Ferenc

Liszt Ferenc már kilenc évesen nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban. Bécsben folytatta tanulmányait, miután elnyerte műpártoló főurak támogatását. Első koncertjét tizenegy évesen adta Bécsben, 1822. december 1-jén. A koncert nagy feltűnést keltett, itt találkozott Beethovennel is.

Wolfgang Amadeus Mozart 

Mozart, a szintén híres zeneszerző mindössze három éves volt, amikor először fogott csembalót a kezében. Öt éves volt, mikor első zeneművét komponálta és mire betöltötte tizedik életévét már számos versenyművet, szonátát, operát és szimfóniát is írt. A fiatal zeneszerző remek improvizációs képességgel bírt és képes volt bekötött szemmel játszani, vagy úgy, hogy kezeit keresztbe rakta.

Enrico Fermi

Enrico Fermi, Nobel – díjas, olasz tudós. Ferminek fotografikus memóriája volt és már gyerekként geometriai problémákat oldott meg, vagy épp elektromos motorokat épített. Tizenhárom évesen, testvére halála után a tanulásba temetkezett. 1918-ban jelentkezett a Pisai Egyetemre, már ekkor kiderült, hogy nagy a tudása. Huszonegy évesen diplomázott le és huszonnégy évesen már egyetemi professzor volt a római La Sapienza Egyetemen. A második világháború idején a Manhattan terv egyik vezetőjévé nevezték ki, ennek eredménye az Egyesült Államok első atomfegyverének létrehozása.

Jean-Francois Champollion

Jean-François Champollion, az egyiptológia tudományának megalapítója, a hieroglifák megfejtője. Már gyermekként megmutatkozott kivételes nyelvi tehetsége, 16 éves korára elsajátította a latin, az ógörög, az arab, a héber, a szír, a szanszkrit és a kopt nyelveket. Szintén 16 évesen publikálta első tudományos írását és tizenkilenc éves korában már történelmet tanított Gernoble városában. Champollion ismerte fel elsőként, hogy a hieroglifák nem csak képírást takarnak, hanem az egyes szimbólumok jelölhetnek szótagokat vagy hangokat is.

Blaise Pascal

A nyomás mértékegysége az ő munkássága után lett pascal. Pascal gyakorlatilag a teljes gyermekkorát otthon töltötte, édesapja magántanárként oktatta. Egyszer apja észrevette, hogy Pascal a háromszög belső szögösszegének bizonyításán dolgozott. Tizenkét éves korára már saját matematikai terminológiát dolgozott ki és egyedül felfedezte Eukleidész szinte valamennyi bizonyítását is. Tizenhat évesen publikálta tanulmányát a kúpszeletekről, tizenkilenc évesen pedig megtervezte és megépítette saját mechanikus számológépét, amit ma Pascaline néven emlegetünk.

Videóüzenettel kedveskednek egy általános iskola tanárai a gyerekeknek

A pécsi Belvárosi Általános Iskola tanárai egy kedves videóüzenetet készítettek a diákoknak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.