A Lexilife nevű francia startup egy különleges olvasólámpát készített Las Vegas-i CES elektronikai szakkiállításra.
A lámpa a diszlexiásoknak készült, és egy szintén francia kutatócsapat elméletéből kiindulva alkottak meg, miután néhány éve elterjedt a hír, hogy megtalálták a diszlexia okát - írja a hvg.hu.
A tudóscsapat azt állította akkor, hogy a diszlexiát a szem fényérzékelő sejtjeinek apró hibája okozza. A kutatók szerint a diszlexiásoknál szimmetrikusan rendeződnek el a sejtek a szemben, és nem aszimmetrikusan, ahogy a nem-diszlexiásoknál, így nem egységes kép jön létre az agyban.
A probléma egy villogó LED-lámpával elvileg kiküszöbölhető, és ugyanezen elmélet mentén kezdett neki a fejlesztésnek a már említett Lexilife is. Az oldal szerint az ő lámpájukban lévő fényforrás a pulzálással segít az agynak az információk feldolgozásában, így pedig a betűk és a szövegek elolvasásában.
A Lexilight nevű termék már létezik és elsőként Európában lesz megvásárolható, sajnos kifejezetten borsos áron: 549 eurót, vagyis nagyjából 181 ezer forintot kérnek érte - írja a hvg.hu. A jó hír, hogy a cég 30 napos próbaidőszakot biztosít az érdeklődőknek, amelyért nem kell fizetni.
Zseniális eszközt fejlesztettek magyar egyetemisták, a világ legjobbjai közé kerültek
Újabb világversenyen mutatják be a magyar egyetemisták által kifejlesztett Gloveye-t, amelynek segítségével a vak és gyengénlátó emberek is átélhetik az olvasás élményét. A különleges kesztyű - amelynek első prototípusát alig egy éve alkotta meg két BME-s hallgató - több millió ember mindennapjait könnyítheti meg.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
