Különleges lámpát fejlesztett egy francia startup - segítheti az olvasási nehézségeket

A Lexilife nevű francia startup egy különleges olvasólámpát készített Las Vegas-i CES elektronikai szakkiállításra.

  • Eduline

A lámpa a diszlexiásoknak készült, és egy szintén francia kutatócsapat elméletéből kiindulva alkottak meg, miután néhány éve elterjedt a hír, hogy megtalálták a diszlexia okát - írja a hvg.hu.

A tudóscsapat azt állította akkor, hogy a diszlexiát a szem fényérzékelő sejtjeinek apró hibája okozza. A kutatók szerint a diszlexiásoknál szimmetrikusan rendeződnek el a sejtek a szemben, és nem aszimmetrikusan, ahogy a nem-diszlexiásoknál, így nem egységes kép jön létre az agyban.

Lexilife

A probléma egy villogó LED-lámpával elvileg kiküszöbölhető, és ugyanezen elmélet mentén kezdett neki a fejlesztésnek a már említett Lexilife is. Az oldal szerint az ő lámpájukban lévő fényforrás a pulzálással segít az agynak az információk feldolgozásában, így pedig a betűk és a szövegek elolvasásában.

A Lexilight nevű termék már létezik és elsőként Európában lesz megvásárolható, sajnos kifejezetten borsos áron: 549 eurót, vagyis nagyjából 181 ezer forintot kérnek érte - írja a hvg.hu. A jó hír, hogy a cég 30 napos próbaidőszakot biztosít az érdeklődőknek, amelyért nem kell fizetni.

Zseniális eszközt fejlesztettek magyar egyetemisták, a világ legjobbjai közé kerültek

Újabb világversenyen mutatják be a magyar egyetemisták által kifejlesztett Gloveye-t, amelynek segítségével a vak és gyengénlátó emberek is átélhetik az olvasás élményét. A különleges kesztyű - amelynek első prototípusát alig egy éve alkotta meg két BME-s hallgató - több millió ember mindennapjait könnyítheti meg.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.