Tervezés és szervezés az új évben: így tarthattok kézben mindent egyetlen füzettel

Ti is számtalan cetlit és füzetet halmoztok fel, hogy kézben tudjátok tartani a teendőiteket, találkozóitokat, jegyzeteiteket és gondolataitokat? Egy olyan technikát mutatunk, amellyel a következő évben már profibban vághattok neki a tervezésnek, szervezésnek.

  • Eduline

Az úgynevezett 'bullet journal' módszerét néhány évvel ezelőtt találta ki egy amerikai digitális terméktervező, Ryder Carroll, és azóta hatalmas népszerűségre tett szert.

Ez nem is csoda, hiszen - ahogy Carroll írja le - "a digitális kor számára készült analóg rendszerhez" mindössze egy hagyományos füzetre és egy ceruzára vagy tollra van szükségetek. Egyetlen füzetben követhetitek nyomon nemcsak a tennivalókat, határidőket, találkozókat, hanem a gondolataitokat és jegyzeteiteket is.

A lényeg, hogy minden bejegyzést jelzésekkel lássatok el, amelyek segítségével egyrészt az eseményeket, feladatokat, gondolatokat és jegyzeteket különböztethetitek meg, másrészt a füzeten belül "migrálhatjátok" őket előre vagy hátra.

De hogyan is működik pontosan?

A füzet első dupla oldalán hozzatok létre egy tartalomjegyzéket, és minden oldalt számozzatok meg. A következő dupla oldalt osszátok be hónapokra, vagyis ha például féléves naplót terveztek, hat egyenlő részre. Ez lesz a jövőre vonatkozó napló, a használat során ide kerülnek majd az előző hónapokból megmaradt feladatok.

A következő dupla oldalon kezdődhet a havi bontás: bal oldalon hozzatok létre egy naptárat az eseményeknek, találkozóknak, határidőknek, jobb oldalon pedig soroljátok fel azokat a feladatokat, amelyeket a hónap végéig ki szeretnétek pipálni. Ezeket sima ponttal jelöljétek.

A következő oldalon következik a napok szerinti bontás - nem kell előre meghatároznotok, mennyi helyre van szükségetek, egyszerűen minden nap írjátok fel az új dátumot a már meglévő bejegyzések alá. Az eseményeket, találkozókat körrel, a jegyzeteket, gondolatokat pedig kötőjellel jelöljétek. Bevezethettek további jelölőket is, például rakhattok egy csillagot a sürgősebb dolgok mellé, de színeket is használhattok, ha inkább azokkal jelölnétek a bejegyzések típusait.

Jelöljétek azt is, ha elvégeztetek egy feladatot. Minden hónap végén nézzétek át a havi bontást, a megmaradt tennivalókat pedig - ha úgy látjátok, nem érdemes többet foglalkozni velük - húzzátok ki, vagy tegyetek egy jobbra mutató nyilat eléjük. Ez azt jelenti, hogy a feladatot átviszitek a következő havi bontásba.

Ha viszont egy tennivaló csak később lesz esedékes, balra mutató nyilat tegyetek elé, és írjátok be a megfelelő hónaphoz a jövőre vonatkozó naplóban. Így nem fognak zavarni a napi munkában, de nem is fogtok megfeledkezni róluk.

A jövőre vonatkozó, havi és napok szerinti naplók mellett létrehozzatok gyűjteményeket is különböző témák mentén, például a szakdolgozatíráshoz, egy egyetemi projekthez vagy az álláskereséshez. Ezekre az oldalakra minden kapcsolódó bejegyzést vigyetek át.

Hat dolog, amit minden diáknak kötelező megtenni a téli szünetben

Hamarosan itt a második leghosszabb tanítási szünet. Habár a nagy pihenést megelőzi két hét tömény tanulás, és csupán két darab hétvégi nap, mi már most összeszedtünk pár dolgot, amit minden diáknak kötelező megtenni az év utolsó napjaiban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.