Ti is számtalan cetlit és füzetet halmoztok fel, hogy kézben tudjátok tartani a teendőiteket, találkozóitokat, jegyzeteiteket és gondolataitokat? Egy olyan technikát mutatunk, amellyel a következő évben már profibban vághattok neki a tervezésnek, szervezésnek.
Az úgynevezett 'bullet journal' módszerét néhány évvel ezelőtt találta ki egy amerikai digitális terméktervező, Ryder Carroll, és azóta hatalmas népszerűségre tett szert.
Ez nem is csoda, hiszen - ahogy Carroll írja le - "a digitális kor számára készült analóg rendszerhez" mindössze egy hagyományos füzetre és egy ceruzára vagy tollra van szükségetek. Egyetlen füzetben követhetitek nyomon nemcsak a tennivalókat, határidőket, találkozókat, hanem a gondolataitokat és jegyzeteiteket is.
A lényeg, hogy minden bejegyzést jelzésekkel lássatok el, amelyek segítségével egyrészt az eseményeket, feladatokat, gondolatokat és jegyzeteket különböztethetitek meg, másrészt a füzeten belül "migrálhatjátok" őket előre vagy hátra.
De hogyan is működik pontosan?
A füzet első dupla oldalán hozzatok létre egy tartalomjegyzéket, és minden oldalt számozzatok meg. A következő dupla oldalt osszátok be hónapokra, vagyis ha például féléves naplót terveztek, hat egyenlő részre. Ez lesz a jövőre vonatkozó napló, a használat során ide kerülnek majd az előző hónapokból megmaradt feladatok.
A következő dupla oldalon kezdődhet a havi bontás: bal oldalon hozzatok létre egy naptárat az eseményeknek, találkozóknak, határidőknek, jobb oldalon pedig soroljátok fel azokat a feladatokat, amelyeket a hónap végéig ki szeretnétek pipálni. Ezeket sima ponttal jelöljétek.
A következő oldalon következik a napok szerinti bontás - nem kell előre meghatároznotok, mennyi helyre van szükségetek, egyszerűen minden nap írjátok fel az új dátumot a már meglévő bejegyzések alá. Az eseményeket, találkozókat körrel, a jegyzeteket, gondolatokat pedig kötőjellel jelöljétek. Bevezethettek további jelölőket is, például rakhattok egy csillagot a sürgősebb dolgok mellé, de színeket is használhattok, ha inkább azokkal jelölnétek a bejegyzések típusait.
Jelöljétek azt is, ha elvégeztetek egy feladatot. Minden hónap végén nézzétek át a havi bontást, a megmaradt tennivalókat pedig - ha úgy látjátok, nem érdemes többet foglalkozni velük - húzzátok ki, vagy tegyetek egy jobbra mutató nyilat eléjük. Ez azt jelenti, hogy a feladatot átviszitek a következő havi bontásba.
Ha viszont egy tennivaló csak később lesz esedékes, balra mutató nyilat tegyetek elé, és írjátok be a megfelelő hónaphoz a jövőre vonatkozó naplóban. Így nem fognak zavarni a napi munkában, de nem is fogtok megfeledkezni róluk.
A jövőre vonatkozó, havi és napok szerinti naplók mellett létrehozzatok gyűjteményeket is különböző témák mentén, például a szakdolgozatíráshoz, egy egyetemi projekthez vagy az álláskereséshez. Ezekre az oldalakra minden kapcsolódó bejegyzést vigyetek át.
Hat dolog, amit minden diáknak kötelező megtenni a téli szünetben
Hamarosan itt a második leghosszabb tanítási szünet. Habár a nagy pihenést megelőzi két hét tömény tanulás, és csupán két darab hétvégi nap, mi már most összeszedtünk pár dolgot, amit minden diáknak kötelező megtenni az év utolsó napjaiban.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
