Tervezés és szervezés az új évben: így tarthattok kézben mindent egyetlen füzettel
Ti is számtalan cetlit és füzetet halmoztok fel, hogy kézben tudjátok tartani a teendőiteket, találkozóitokat, jegyzeteiteket és gondolataitokat? Egy olyan technikát mutatunk, amellyel a következő évben már profibban vághattok neki a tervezésnek, szervezésnek.
Eduline
Az úgynevezett 'bullet journal' módszerét néhány évvel ezelőtt találta ki egy amerikai digitális terméktervező, Ryder Carroll, és azóta hatalmas népszerűségre tett szert.
Ez nem is csoda, hiszen - ahogy Carroll írja le - "a digitális kor számára készült analóg rendszerhez" mindössze egy hagyományos füzetre és egy ceruzára vagy tollra van szükségetek. Egyetlen füzetben követhetitek nyomon nemcsak a tennivalókat, határidőket, találkozókat, hanem a gondolataitokat és jegyzeteiteket is.
A lényeg, hogy minden bejegyzést jelzésekkel lássatok el, amelyek segítségével egyrészt az eseményeket, feladatokat, gondolatokat és jegyzeteket különböztethetitek meg, másrészt a füzeten belül "migrálhatjátok" őket előre vagy hátra.
De hogyan is működik pontosan?
A füzet első dupla oldalán hozzatok létre egy tartalomjegyzéket, és minden oldalt számozzatok meg. A következő dupla oldalt osszátok be hónapokra, vagyis ha például féléves naplót terveztek, hat egyenlő részre. Ez lesz a jövőre vonatkozó napló, a használat során ide kerülnek majd az előző hónapokból megmaradt feladatok.
A következő dupla oldalon kezdődhet a havi bontás: bal oldalon hozzatok létre egy naptárat az eseményeknek, találkozóknak, határidőknek, jobb oldalon pedig soroljátok fel azokat a feladatokat, amelyeket a hónap végéig ki szeretnétek pipálni. Ezeket sima ponttal jelöljétek.
A következő oldalon következik a napok szerinti bontás - nem kell előre meghatároznotok, mennyi helyre van szükségetek, egyszerűen minden nap írjátok fel az új dátumot a már meglévő bejegyzések alá. Az eseményeket, találkozókat körrel, a jegyzeteket, gondolatokat pedig kötőjellel jelöljétek. Bevezethettek további jelölőket is, például rakhattok egy csillagot a sürgősebb dolgok mellé, de színeket is használhattok, ha inkább azokkal jelölnétek a bejegyzések típusait.
Jelöljétek azt is, ha elvégeztetek egy feladatot. Minden hónap végén nézzétek át a havi bontást, a megmaradt tennivalókat pedig - ha úgy látjátok, nem érdemes többet foglalkozni velük - húzzátok ki, vagy tegyetek egy jobbra mutató nyilat eléjük. Ez azt jelenti, hogy a feladatot átviszitek a következő havi bontásba.
Ha viszont egy tennivaló csak később lesz esedékes, balra mutató nyilat tegyetek elé, és írjátok be a megfelelő hónaphoz a jövőre vonatkozó naplóban. Így nem fognak zavarni a napi munkában, de nem is fogtok megfeledkezni róluk.
A jövőre vonatkozó, havi és napok szerinti naplók mellett létrehozzatok gyűjteményeket is különböző témák mentén, például a szakdolgozatíráshoz, egy egyetemi projekthez vagy az álláskereséshez. Ezekre az oldalakra minden kapcsolódó bejegyzést vigyetek át.
Hamarosan itt a második leghosszabb tanítási szünet. Habár a nagy pihenést megelőzi két hét tömény tanulás, és csupán két darab hétvégi nap, mi már most összeszedtünk pár dolgot, amit minden diáknak kötelező megtenni az év utolsó napjaiban.
Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
