Ilyen a világ legjobb könyvtára: még Playstation, Nintendo Switch és Xbox is van

Nem minden könyvtár dohos, régi és pókhálós. Erre példa Oodi Könyvtár is Helsinkiben, amit a világ legjobbjának választottak és néhány hónappal a megnyitása után már turistaattrakció.

  • Eduline

Az Oodi Könyvtárat augusztus végén a világ legjobb közkönyvtárává választották az IFLA döntése alapján, a könyvtárak nemzetközi szövetsége a közösségi kialakítást, az építészeti értékeket és az új szolgáltatásokat emelte ki a díjjal kapcsolatban. Az Index megnézte, milyen egy 21. századi csúcskönyvtár, ahol könyvön kívül gördeszkát is lehet kölcsönözni.

A könyvtár napi 10-20 ezer látogatóval büszkélkedhet. Igen, mindez egyetlen könyvtárban, ami néhány hónappal a megnyitása után máris Finnország új ikonikus épülete lett - írja az oldal. Egyszerre nagyjából csak százezer kötet van bent, de ebben a tekintetben is folyamatos a pörgés: a városi könyvtárak között folyamatosan áramlik az 1,7 milliós állomány.

Helsinkiben ugyanis a könyveknek nincs állandó helye, vissza lehet őket vinni bármelyik könyvtárba, ki lehet őket kölcsönözni bárhonnan, amiért ugyanúgy nem kell fizetni, mint szinte semmilyen más könyvtári szolgáltatásért sem.

Egy 2016-os nemzetközi kutatás a finnek a világelsők olvasásban, a könyveladások a digitalizáció ellenére is nőnek, az átlagfinn pedig évente 15 könyvet kölcsönöz ki a könyvtárakból, ami szintén rekord.

„Nagyon nyitottak voltunk az új technológiákra, és ezek itt majdnem mind ingyenesek” – mondta Anna-Maria Soininvaara igazgató az oldalnak.

A könyvek mellett van Playstation, Nintendo Switch, Xbox, retró Super Nintendo óriásképernyővel, ezekre persze ugyanúgy előre be kell jelentkezni, mint a profi hang- és videóstudióra. Utóbbiakból kilenc van, de a nagy kereslet miatt két hetet is kell rájuk várni, utána viszont egy kezdő együttes ingyen veheti fel az albumát stúdiókörülmények között, és persze a saját podcastadás is tökéletesen kivitelezhető - írja az oldal.

Ezek a filmek tarolnak a héten a mozikban - programajánló

A héten egy animációs film nyerte a legnépszerűbb mozibemutató címét. Mutatjuk, melyik filmekre mennek a legtöbben, miket érdemes a héten megnézni moziban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.