Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Pedagógusok, diákok és szülők közösen festettek játékokat a nagymágocsi Hunyadi János Általános Iskola udvarára. Így a gyerekek különböző logikai játékokat, társasjátékokat és ugróiskolát is játszhatnak a szünetekben.
A Délmagyar számolt be arról, hogy a diákok ettől a tanévtől kezdődően akár Ki nevet a végén? társasjátékot is játszhatnak az udvarra festett óriás táblákon.
A gyerekek kérték, hogy legyen mivel játszani az udvaron is, ezért közel hetvenen – szülők, diákok és pedagógusok – összefogtak, és többek között malomjátékot, sakkot, Ki nevet a végén?-t, valamint ugróiskolát is festettek az iskola udvarára. A sakkhoz óriási sakkbábuik is vannak, a Ki nevet a végén?-hez és a malomjátékhoz pedig saját ötlet alapján készítettek bábukat.
null
null
A játékokkal a szabadidő eltöltése mellett a képességeiket és készségeiket is fejlesztik a diákok. A Sakkpalota program már évek óta működik az iskolában, de ettől a tanévtől logikai táblajáték programot is bevezettek, amin ötödik osztálytól vehetnek részt a diákok - teszi hozzá az oldal.
Egy kis nosztalgia délutánra: ti emlékeztek még ezekre a játékokra?
Kíváncsiak vagytok hogyan kell játszani a kelj fel Jancsit, vagy éppen a gumis játékot? Most összegyűjtöttünk nektek öt olyan iskolai játékot, amit főleg az órák közötti szünetekben és napköziben játszottak a diákok, de már kevesen ismerik őket. Ti még emlékeztek rájuk?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.