Kíváncsiak vagytok hogyan kell játszani a kelj fel Jancsit, vagy éppen a gumis játékot? Most összegyűjtöttünk nektek öt olyan iskolai játékot, amit főleg az órák közötti szünetekben és napköziben játszottak a diákok, de már kevesen ismerik őket. Ti még emlékeztek rájuk?
1. Madzagos játék
A rendes nevét igazából senki sem tudta, de mindenki imádta. A játékhoz két ember kellett: az egyik játékos kifeszítette a két tenyere között a madzagot és kialakított egy keresztet. A másik játékos újabb alakzatot formálva átvette a madzagot, és ez így folytatódott egészen addig, amíg vissza nem értek a kiinduló állapothoz.
2. Kelj fel Jancsi!
Ez egy olyan csapatjáték, ahol a vezető nagyjából hat-nyolc méterre háttal állt a többieknek, és azzal a mondattal indította a játékot, hogy „Kelj fel Jancsi!”. A többiek megkérdezték tőle, hogy „Hány órára?”, majd a vezető egy egytől tízig terjedő számmal és egy mozgásformával válaszolt. Ez lehetett óriáslépés, tyúklépés, békaugrás, citromfacsarás, cintányér, illetve cumi a szádban, maradj az ágyban. A vezető ugyancsak háttal állva elszámolt hangosan addig, ahány mozdulatot kért, majd a számolás befejeztével hirtelen hátrafordult, és akit mozogni látott, azt visszaküldte a kiindulási vonalhoz. Az nyert, aki elsőként érintette meg a játékvezető vállát.
3. Lábfogócska
Szintén egy csapatjáték, ahol a csapattagok benyújtották az egyik lábukat a kör közepe felé, majd háromra mindenki ugrott egyet kifelé. Innentől kezdve az volt a cél, hogy a játékosok rálépjenek a hozzájuk legközelebb álló személynek a lábára, ezzel kiejtve őt. Fontos szabály volt azonban, hogy egyszerre csak az egyik lábat lehetett mozdítani – tehát a másikat úgy kellett kezelni, mintha a földhöz lenne ragasztva.
4. Gumizás
Ehhez szükség volt egy három-öt méter hosszú gatyagumira, illetve három játékosra – persze az utóbbi hiányában a padok vagy a székek lába is megfelelt. A játék úgy indult, hogy ketten egymással szemben álltak kis terpeszben és a bokájuk körül futott a gumi. A harmadik személy pedig elkezdte teljesíteni a pályákat, ami a gumik közötti ugrásokból, rá ugrásokból és áthúzásokból állt. Ha hibátlanul sikerült végrehajtani a gyakorlatot, akkor tovább lehet lépni a következő szintre – ami azt jelentette, hogy a madzag egyre magasabbra kerül – boka után sorrendben: lábszár, térd, alsó comb, felső comb, csípő. Ha a játékos elrontotta az ugrálást – beleakadt a gumiba, vagy nem tudott ráugrani –, akkor csere következett, és az egyik gumitartó kezdte a játékot. Az nyert, aki a leghamarabb végzett az összes fokozattal.
5. Adj, király, katonát!
Ehhez két csapatra volt szükség, akik felálltak egymással szembe. Az egyik csapat tagja elindította a játékot a következő mondókával: „Adj, király, katonát!”, amire az ellenség ezt válaszolta: „Nem adunk!”. Ezt követően ismét az első csapaton volt a sor: „Akkor szakítunk”, majd jött a válasz az ellenségtől: „Szakíts, ha bírsz!”. Ekkor a csapatból kiválasztott ember nekirohant az ellenség által alkotott láncnak. Ha valahol sikerült átszakítania azt, akkor a két gyerek közül az egyiket magával vitte a saját csapatába. Amennyiben nem sikerült áttörni a falat, akkor a szakítónak kellett átállnia abba a csapatba, amit megtámadott. A játék addig tartott, amíg az egyik csapatban már csak egy fő maradt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
