Szuper szolgáltatás az egyetemi könyvtárakban: késő estig tartanak nyitva a vizsgaidőszakban

Egészen éjfélig tart nyitva a vizsgaidőszakban a pécsi Tudásközpont – az előző, téli vizsgaidőszak 44 napja alatt 692 órán át volt nyitva.

  • Eduline

A tavaszi vizsgaidőszakban, május 13-tól június 20-ig ismét éjfélig tart nyitva a pécsi egyetemi könyvtár és a Csorba Győző Könyvtár – este nyolcig a szokásos rend szerint lehet beiratkozni, kölcsönözni, előjegyezni, hosszabbítást kérni vagy raktári kérést indítani.

Este nyolctól a második emeleti olvasói terekben, a tanulófülkékben lehet készülni a vizsgákra, de van lehetőség önkiszolgáló kölcsönzésre, könyvvisszaadásra, fénymásolásra, szkennelésre, nyomtatásra is.

Nem csak a pécsi könyvtárban lehet éjszaka tanulni: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem könyvtárának nagyolvasója reggel 8-tól este 10-ig tart nyitva a vizsgaidőszakban, június 27-ig.

Remek videót készített a pécsi egyetemi könyvtár: ilyen a vizsgaidőszak

Remek time-lapse videót készített a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont - huszonnégy órán keresztül, két kamerával örökítették meg, mi zajlik a könyvtárban a vizsgaidőszak egy napján.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.