Ajándéklink létrehozása

„Egy fiatalnak nem kellene választania a sport és a tanulás között” – így igazodik a sportolók időbeosztásához egy modern gimnázium

Reggeli edzés, iskolai órák, délutáni felkészülés, hétvégi versenyek és edzőtáborok – egy versenyszerűen sportoló középiskolásnak sokszor komoly kihívást jelent összeegyeztetni a sportot a tanulással. A hagyományos iskolai órarend ugyanis nem feltétlenül tud alkalmazkodni a fiatal sportolók időbeosztásához. Erre a problémára kínál megoldást a SAS Budapest, ahol tömbösített tanórákkal, digitális tananyagokkal és személyre szabott támogatással segítik a diákokat.

  • Szponzor tartalom

Sok családnak okoz fejtörést, hogyan lehet a rendszeres sportolást az iskolai kötelezettségekhez igazítani. A hatályos jogszabályok szerint a heti öt kötelező testnevelésórából az igazolt versenysportolók legfeljebb kettőt válthatnak ki leigazolt egyesületi edzéssel. 2024 szeptemberétől pedig szigorodtak a szabályok és erre csak akkor van lehetőség, ha az óra a tanítási nap elejére vagy végére esik. Akik pedig rendszeresen sportolnak, de nincsen versenyengedélyük, egyáltalán nem jogosultak ilyen kedvezményre.

A Sportolók Alternatív Iskolájának alapítói is felismerték ezt a nehézséget, és létrehoztak egy olyan iskolát, amely megoldást kínálhat azoknak a sportoló diákoknak, akiknek a hagyományos oktatási rendszerben folyamatosan sakkozniuk kellett az edzések és a tanórák összeegyeztetésével. A SAS Budapest a Bessenyei György Gimnáziumban működik és teljes értékű gimnáziumi képzést biztosít, a Nemzeti alaptantervhez igazodva készíti fel diákjait az érettségire, miközben a tanulásszervezést a sportolók igényeihez igazítja. Szűcs Erikával, az iskola egyik alapítójával, illetve Gyetvai Balázzsal, a Bessenyei György Gimnázium igazgatójával beszélgettünk arról, hogyan működik mindez a gyakorlatban.

Szűcs Erika
Szűcs Erika
SAS Budapest

Eduline: Milyen problémára szerettek volna megoldást találni a SAS Budapest alapításával?

Szűcs Erika: Az egész a saját tapasztalatainkból indult. A gyerekeink sportoltak, és nem tudtuk összeegyeztetni a tanulást, az edzéseket és a versenyeket. Először egy magántanulói csoportot hoztunk létre, majd ebből alakult ki az a rendszer, amellyel azokat a fiatalokat szeretnénk segíteni, akik komolyan gondolják a sportolást.

Én mindig azt mondom, hogy egy fiatalnak nem szabadna választania a sport és a tanulás között. A kettőnek igenis meg kell férnie egymás mellett, sőt, szerintem nagyon jól tudják egymást erősíteni.

Fontos tisztázni, hogy mi nem egy hagyományos értelemben vett sportiskola vagyunk. Nálunk a diákok nem az iskolában sportolnak, hanem a saját egyesületükben, klubjukban edzenek és versenyeznek. A mi feladatunk az, hogy a sport és a tanulás között megteremtsük az egyensúlyt.

Miben különbözik a SAS egy hagyományos gimnáziumtól?

Gyetvai Balázs: Nagyon sok olyan iskola van, amely sportiskolaként hirdeti magát, mégsem feltétlenül tud mit kezdeni azokkal a diákokkal, akik valamilyen speciális sportágban versenyeznek. Nálunk van például Magyarország egyik legjobb golfozója, de van snookerjátékosunk, autóversenyzőnk és gokartversenyzőnk is. Ha egy sportiskolai osztályban a gyerekek fele vízilabdázik, a másik fele pedig focizik, akkor viszonylag könnyű ehhez órarendet készíteni. Nálunk viszont nagyon különböző időbeosztású sportolók tanulnak, ezért másfajta rugalmasságra van szükség. Emellett több csoportbontással és kisebb osztálylétszámokkal dolgozunk, így a gyerekekre több egyéni figyelem jut.

A iskola tájékoztatójára és a nyílt napjára itt lehet jelentkezni. Bővebb infó: sasbp.hu

Hogyan kell elképzelni ezt a rugalmas órarendet a gyakorlatban?

Gyetvai Balázs: A fő tantárgyainkat többhetes tömbökben tanítjuk. Ha például történelemtömb van, akkor évfolyamtól függően mindennap egy vagy két történelemórájuk van a diákoknak, miközben más fő tantárgyakat, például magyart, biológiát, fizikát vagy kémiát abban az időszakban nem tanulnak. Ennek az az előnye, hogy kevesebb mindenre kell egyszerre koncentrálniuk. Persze vannak olyan tantárgyak, amelyeket nem lehet így tanítani. A matematika és a nyelvórák például megmaradtak a hagyományos rendszerben, ahogyan a coaching és a mentoring is minden héten szerepel az órarendben.

Hogyan tudják pótolni a tananyagot a diákok egy többhetes edzőtábor vagy verseny után?

Gyetvai Balázs: Minden órának az anyaga felkerül a SAS Applikációba, így a diákok gyakorlatilag az egész tanévet nyomon tudják követni, akár visszamenőleg is. Rendszerezetten látják a tananyagokat, a követelményeket és a gyakorlófeladatokat. Ez akkor is nagy segítség, ha valakinek osztályozóvizsgára kell felkészülnie. Ha szükség van rá, a tanáraink konzultációs lehetőséget is biztosítanak. Fontos, hogy nálunk ugyanazokat a tanulmányi követelményeket kell teljesíteni, mint más iskolákban, a NAT 2020 alapján tanítunk mi is. A rugalmasság nem azt jelenti, hogy a sportolóknak kevesebbet kell tudniuk.

A tapasztalataink egyébként nagyon jók. Azok a fiatalok, akiknek ekkora sportolói terhelés van a vállukon, általában nagyon szépen tudnak teljesíteni. Hozzászoktak a rendszerezett munkához, és tudják, mikor mi a feladat. Egy edzőtáborban nyilván nem az lesz az elsődleges dolguk, hogy a mohácsi csatáról tanuljanak, de amikor leülnek tanulni, akkor nagyon jól tudnak koncentrálni.

A testnevelésórákat hogyan tudják összeegyeztetni a versenysportolók amúgy is intenzív edzésterhelésével?

Gyetvai Balázs: Vannak olyan sportolóink, akiknek hetente kilenc edzésük van, reggel és este is edzenek. Náluk már az is komoly terhelést jelentene, ha emellett minden iskolai testnevelésórán részt kellene venniük, ráadásul a sérülésveszélyre is figyelni kell. Ezért úgy szervezzük az órarendet, hogy a testnevelésórák a nap elején vagy a végén legyenek. Így azok a sportolók, akik a jogszabályok alapján jogosultak a felmentésre, az érintett órák helyett edzésre tudnak menni. Ebben a klubokkal is együttműködünk, beszélünk az edzőkkel. Van olyan egyesület, amely félévente bekéri a diákok tanulmányi eredményeit, mert számukra is fontos, hogy a sport ne menjen a tanulás rovására.

Kizárólag élsportolók járhatnak az iskolába?

Gyetvai Balázs: Nem, és ezt fontos tisztázni. Vannak olimpiai reménységeink, több világbajnokunk is, de nagyon sok olyan diákunk van, aki sportol, viszont nem feltétlenül élsportoló. A sportolás kilencedikben még szinte az egész osztályra jellemző lehet. Aztán ahogy idősödnek a gyerekek, vannak, akik úgy döntenek, hogy mégsem a sport lesz az életük, inkább a tanulást választják. Ők természetesen ugyanúgy nálunk maradnak, csak már több időt tudnak az iskolában tölteni.

A hagyományos tantárgyak mellett a diákoknak van coaching és tanulásmódszertani órájuk is.  Miért tartották fontosnak ezek bevezetését?

Szűcs Erika: Én azt szoktam mondani, hogy számomra a SAS Budapest sokkal több, mint egy iskola. Természetesen alapvető feladatunk, hogy felkészítsük a diákokat az érettségire, de legalább ennyire fontosnak tartom, hogy az életben is megállják a helyüket. Azt szeretném, hogy amikor elballagnak tőlünk, ne csak egy érettségi bizonyítványt vigyenek magukkal, hanem ismerjék önmagukat, legyen önbizalmuk, saját véleményük, merjenek kérdezni, dönteni, és ha kell, kiállni magukért. Ezért építettük be az órarendbe a coachingot, ahol a gyerekek önismerettel, önbizalommal, célkitűzéssel és saját erősségeik felismerésével foglalkoznak.

A SAS Akadémiát azért hoztuk létre, mert azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek rengeteg időt töltenek tanulással, de valójában senki nem tanította meg őket arra, hogyan kell hatékonyan tanulni. Az akadémián foglalkozunk szövegértéssel, jegyzeteléstechnikával és tanulásmódszertannal. Azt szeretnénk, hogy ne egyszerűen a könyvek fölött görnyedjenek, hanem tanuljanak meg okosabban tanulni. De a SAS Akadémia ennél többet is jelent. Vállalkozói, gazdasági, pénzügyi és jogi alapismeretekkel is foglalkozunk, mert szerintem egy fiatalnak értenie kell azt a világot, amelyben él. Tudnia kell, hogyan működik a pénz, egy vállalkozás, és milyen következményei lehetnek egy-egy döntésnek.

A coaching mellett mentori rendszer is működik. Mi a különbség a kettő között?

Gyetvai Balázs: A mentoring során egyéni célokat tűzünk ki a diákokkal, majd megnézzük, hogy ezek mennyire teljesültek. Ebben mindig van egy kis önértékelés is, tehát az, hogy a diák saját maga hogyan látja, amit elért.

Én például történelmet tanítok, és nálam az év végi értékelés úgy néz ki, hogy mindenkivel leülök és átbeszéljük, mit csinált az adott tanévben, milyen célokat szeretne kitűzni, majd később visszatérünk arra, hogy ezek megvalósultak-e.

A coaching más. Ott inkább azon van a hangsúly, amiről Erika is beszélt: hogy a gyerekeink sikeres, elégedett, öntudatos, önmagukat jobban ismerő emberekként kerüljenek ki az iskolából. Ehhez jön még a pályaválasztási tanácsadás, amelybe a szülőket is bevonjuk, illetve az iskolapszichológus. Vele közösen mentális egészségprogramot is indítottunk, mert azt tapasztaljuk, hogy a diákoknak erre óriási igényük van.

A mesterséges intelligenciát is beépítették a tanulás támogatásába. Hogyan működik a SAS AI platform?

Szűcs Erika: A platform mögé a Nemzeti alaptantervhez igazodó tananyagot töltöttünk fel. Ezzel is szeretnénk segíteni a gyerekeket abban, hogy könnyebben és hatékonyabban tudjanak tanulni. Én ebben óriási lehetőséget látok. Ma már nem feltétlenül az a jó megoldás, ha minden gyerek ugyanabban az időpontban, ugyanolyan tempóban és pontosan ugyanolyan módszerrel tanul.

Természetesen a mesterséges intelligencia nem helyettesíti a pedagógust, inkább az önálló tanulást segíti, és kiegészíti a tanári munkát. Fontosnak tartom azt is, hogy megtanítsuk a gyerekeknek, hogyan lehet az AI-t etikusan és felelősségteljesen használni. Hogyan ellenőrizzék az információkat? Hogyan használják segítségként anélkül, hogy helyettük gondolkodna? Szerintem ez ma már az általános műveltség része kellene, hogy legyen.

Milyen szerepet kapnak a szülők az iskola életében?

Gyetvai Balázs: Nagyon fontosnak tartjuk a szülőkkel való párbeszédet. Ez egy háromszereplős együttműködés: a diák, a szülő és az iskola. Ha valamelyik kiesik, akkor nem lenne olyan eredményes a folyamat. A szokásos szülői értekezletek mellett vannak szülői edukációs alkalmaink és egyéni konzultációink is. Idén kötetlenebb találkozókat is elkezdtünk szervezni, például szülői teadélutánokat, ahol a szülők a tanárainkkal beszélgethetnek, nem feltétlenül arról, hogyan teljesít a gyerek matematikából. Szeretnénk egyszerűen emberi kapcsolatokat is építeni.

Tanév közben is át lehet jelentkezni a SAS Budapestbe?

Gyetvai Balázs: Abszolút. Tanév közben is vannak átjelentkezőink, sokszor éppen azért, mert a korábbi iskolájuk nem tudott alkalmazkodni a sportból adódó egyéni igényeikhez. Ilyenkor megnézzük, milyen intézményből érkezik a diák, hol tart a tanulmányaiban, és ha szükséges, különbözeti vizsgát előírunk. Legalább egy személyes elbeszélgetést mindenképpen tartunk, mert fontos számunkra, hogy az iskola szellemisége és a diák elképzelései találkozzanak.

A kilencedik évfolyamra jelentkezőknek meg kell írniuk a központi írásbeli felvételit, ezt pedig egy kötetlen beszélgetés követi. Pluszpontokkal díjazzuk azokat, akik sporteredményekkel vagy tanulmányi versenyeredményekkel érkeznek hozzánk.

Mit szeretnének, hogy a diákok magukkal vigyenek az iskolából érettségi után?

Szűcs Erika: Ha egy dolgot kellene kiemelnem, akkor az önállóságot és az önmagukba vetett hitet mondanám. Azt szeretném, hogy a diákjaink merjenek önmaguk lenni. Merjenek kérdezni, legyen saját véleményük, tudjanak érvelni, és merjenek kiállni azért, amiben hisznek. Persze mindezt úgy, hogy közben megtanulják tiszteletben tartani mások véleményét is.

Emellett azt is szeretném, hogy merjenek hibázni. Mert szerintem a hibázás nem kudarc, hanem a tanulás természetes része. Egy sportoló ezt talán különösen jól érti. Nem lehet minden versenyt megnyerni, nem sikerülhet minden edzés tökéletesen. A kérdés az, hogyan állunk fel egy kudarc után, és mit tanulunk belőle.

A SAS Budapesttel azt szeretnénk megmutatni, hogy lehet másképp is iskolát működtetni. Lehet rugalmasan gondolkodni úgy, hogy közben komoly elvárásaink vannak, és lehet személyre szabottan foglalkozni a diákokkal úgy, hogy közben közösséget építünk.

Hozzászólások

34 éven át őrizte Sisi legféltettebb titkait – ki volt Ferenczy Ida, a magyar történelem elfeledett nőalakja?

November 12-én debütált A császárné című Netflix-sorozat harmadik, egyben befejező évada, amelyben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap hazánk történelmének egyik legmeghatározóbb érája. Gróf Andrássy Gyula mellett olyan jelentős személyiséget is megismerhetünk, akiről a tankönyvekben jóval kevesebb szó esik: Ferenczy Idát, Erzsébet királyné magyar felolvasónőjét és legközelebbi bizalmasát.