Nagyok a különbségek a kelet-közép-európai fiatalok nyelvi magabiztosságában, de többségük a mainál gyakorlatiasabb oktatást szeretne az iskolai angolórákon – ez derül ki az Angloville cégcsoport legfrissebb régiós kutatásából.
Az élményalapú angoloktatással foglalkozó cég több mint 1200 közép-európai – magyar, cseh, lengyel és román – diákot és szülőt kérdezett meg a nyelvoktatásról, az eredményekből kiderült, hogy a Z-generáció élménydús közösségi nyelvtanulást, illetve az internetes lehetőségeket keresi, és ebben szüleik is támogatják őket.
„Széleskörű az egyetértés a fiatalkori nyelvtanulás fontosságáról, de a régióban még nem alakultak ki azok a legjobb gyakorlatok, amelyek hatékony javulást eredményeznének az oktatás terén. Nem meglepő, hogy a több évtizedes módszerekkel dolgozó iskolai angoloktatás nehezen képes felkelteni és megtartani a Z-generáció tagjainak figyelmét, akik élményalapú, gyakorlati nyelvtanulásra vágynának” – mondta Horváth Alex, az Angloville Kft. ügyvezetője.
Különórák, appok
A diákok jellemzően az angoltanulást az általános iskolában kezdik, már kisiskolás korban gyakori azonban, hogy a szülők kiegészítő módszerekhez folyamodnak. A különböző iskolán kívüli tanulási módszerekhez gyakrabban nyúlnak Lengyelországban és Romániában a magyar és a cseh diákokhoz képest. A magyar, lengyel és román szülők számára a magántanár fogadása az első gondolat, a diákok 61-71 százalékának voltak már különórái ezekben az országokban. Szintén gyakori, hogy a diákok interneten, közösségi platformokon vagy játékok segítségével tanulnak angolul – a megkérdezett fiatalok legalább fele rendelkezett ilyen tapasztalattal. A kifejezetten nyelvtanulásra készített applikációk, online tanfolyamok ugyanakkor kevésbé népszerűek, csupán a diákok negyede használta ezeket korábban.
Újabb hír a nyelvtanulási diálhitelről: október elejétől lehet majd igényelni
A jövőben a diploma megszerzését segítendő a nyelvtanuláshoz is igényelhető lesz a diákhitel - közölte Bartos Mónika, a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos hétfőn Budapesten újságírók előtt.
Jelentős különbségek mutatkoznak az országok között az iskolán kívüli nyelvtanfolyamok, a nyelvi táborok és a cserediákprogramok elterjedtségében. Ezeken is gyakrabban vesznek részt a lengyel és román diákok.
A régiós kutatás egyik fő célja volt, hogy kiderüljön, a különböző tanulási formák közül melyek járulnak hozzá leginkább a diákok angoltudásának fejlődéséhez saját és szüleik megítélése szerint. A tanulók a leghasznosabbnak a nyári nyelvi táborokat ítélték, miközben magas értékelést kaptak a magántanárok által adott órák és az internet, játékok vagy családi segítség kapcsán történő nyelvtanulás. A rangsor túlsó oldalán az iskolai nyelvórák és a nyelvtanulást segítő alkalmazások helyezkednek el, ezek bizonyultak a legkevésbé célszerűnek a válaszadók szerint (az e megoldásokat illető értékelések 2,9 és 3,1 pont voltak).
Miközben az iskolai órákat mindenhol átlagosan közepesre értékelték a diákok, a nyári táborok nyelvtanulás szempontjából vett hasznossága 4,4-4,8 közötti átlagokat kapott. A legnagyobb szakadék az iskolai órák és a nyelvi táborok megítélése között a cseh diákok körében volt (3,0 ill. 4,8-as átlag), miközben a relatíve legjobb osztályzatot Romániában adták a diákok az iskolai tanulásnak (3,3 szemben a táborok 4,4 pontjával).
A diákok véleményére a szülők is ráerősítettek, ugyanis negyven százalékuk szerint a magántanár fogadása a leghasznosabb módszer a gyermekeik nyelvtudásának fejlesztésére, míg a második helyen a nyelvi tábor áll, a válaszadók 16 százaléka emelte ki ezt a megoldást.Mit hiányolnak az iskolai angolórákról?
A kutatás eredményéből egyértelműen látszik, hogy a diákok és szüleik is a jelenleginél több interaktív, az élő beszéd értését és használatát igénylő gyakorlati foglalkozásra tartanak igényt az iskolai órákon. Leginkább a valódi angol nyelvvel, vagyis az anyanyelviekkel való találkozási lehetőségeket hiányolják, de hasonló a helyzet a szituációs játékok és kötetlen beszélgetések terén is. Az előbbit a magyar diákok 95%-a, az utóbbit 82%-uk kevesli. Mindeközben az írásos, nyelvtani feladatok és a szövegtanulás mennyiségét tartják a legtöbben túl soknak – Magyarországon a diákok 41, illetve 28 százaléka.
A szülők körében hasonló a vélemények megoszlása. Míg összességében negyedük tartja túl soknak a gyermeke iskolai angolóráin előforduló írásos, nyelvtani feladatok és a megtanulandó szövegek mennyiségét, addig az anyanyelviekkel való találkozásra, a szituációs játékokra, beszélgetésekre, és a videó/hangfelvételek megtekintésére, hallgatására véleményük szerint túl kevés idő jut (93, 79 és 77 százalék szerint).
A szülők tapasztalata alapján az iskolai angolórák hatékonyságát leginkább az angoltanár személye, felkészültsége befolyásolja, amit különösen a magyar szülők tartanak nagy arányban fontosnak (84 százalék). Az anyanyelvi tanár vagy lektor elérhetőségének szintén nagy jelentőséget tulajdonítanak a szülők.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy mennyire készítenek fel az iskolai angolórák a nyelvtudás valós körülmények közötti használatára. A megkérdezettek között erre csupán a cseh szülők adtak közepesnél jobb osztályzatot (3,4), de az országok közötti átlag így is csak 2,8 a szülők körében, a diákok értékelése pedig átlagosan 2,6 volt. Ez összecseng azzal, hogy összességében a diákok kevesebb mint fele, 41 százalék számolt be arról, hogy az angolt magabiztosan tudta használni, amikor szüksége volt rá.
Azonban míg a lengyel és román diákok körében az angolul folyékonyan beszélők aránya 50, illetve 41 százalék, addig a magyar és cseh diákok körében ezt csupán a diákok kevesebb mint ötödére igaz. Ennek ellenére a kutatás rámutatott arra is, hogy a diákok nagy részénél megvan a belső motiváció az angoltanuláshoz, a szülők 70%-a ugyanis úgy érzi, nincs rá szükség, hogy gyermekét külön motiválja erre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
