Az élményalapú angoloktatással foglalkozó cég több mint 1200 közép-európai – magyar, cseh, lengyel és román – diákot és szülőt kérdezett meg a nyelvoktatásról, az eredményekből kiderült, hogy a Z-generáció élménydús közösségi nyelvtanulást, illetve az internetes lehetőségeket keresi, és ebben szüleik is támogatják őket.

„Széleskörű az egyetértés a fiatalkori nyelvtanulás fontosságáról, de a régióban még nem alakultak ki azok a legjobb gyakorlatok, amelyek hatékony javulást eredményeznének az oktatás terén. Nem meglepő, hogy a több évtizedes módszerekkel dolgozó iskolai angoloktatás nehezen képes felkelteni és megtartani a Z-generáció tagjainak figyelmét, akik élményalapú, gyakorlati nyelvtanulásra vágynának” – mondta Horváth Alex, az Angloville Kft. ügyvezetője.

Különórák, appok

A diákok jellemzően az angoltanulást az általános iskolában kezdik, már kisiskolás korban gyakori azonban, hogy a szülők kiegészítő módszerekhez folyamodnak. A különböző iskolán kívüli tanulási módszerekhez gyakrabban nyúlnak Lengyelországban és Romániában a magyar és a cseh diákokhoz képest. A magyar, lengyel és román szülők számára a magántanár fogadása az első gondolat, a diákok 61-71 százalékának voltak már különórái ezekben az országokban. Szintén gyakori, hogy a diákok interneten, közösségi platformokon vagy játékok segítségével tanulnak angolul – a megkérdezett fiatalok legalább fele rendelkezett ilyen tapasztalattal. A kifejezetten nyelvtanulásra készített applikációk, online tanfolyamok ugyanakkor kevésbé népszerűek, csupán a diákok negyede használta ezeket korábban.

Jelentős különbségek mutatkoznak az országok között az iskolán kívüli nyelvtanfolyamok, a nyelvi táborok és a cserediákprogramok elterjedtségében. Ezeken is gyakrabban vesznek részt a lengyel és román diákok.

A régiós kutatás egyik fő célja volt, hogy kiderüljön, a különböző tanulási formák közül melyek járulnak hozzá leginkább a diákok angoltudásának fejlődéséhez saját és szüleik megítélése szerint. A tanulók a leghasznosabbnak a nyári nyelvi táborokat ítélték, miközben magas értékelést kaptak a magántanárok által adott órák és az internet, játékok vagy családi segítség kapcsán történő nyelvtanulás. A rangsor túlsó oldalán az iskolai nyelvórák és a nyelvtanulást segítő alkalmazások helyezkednek el, ezek bizonyultak a legkevésbé célszerűnek a válaszadók szerint (az e megoldásokat illető értékelések 2,9 és 3,1 pont voltak).

Miközben az iskolai órákat mindenhol átlagosan közepesre értékelték a diákok, a nyári táborok nyelvtanulás szempontjából vett hasznossága 4,4-4,8 közötti átlagokat kapott. A legnagyobb szakadék az iskolai órák és a nyelvi táborok megítélése között a cseh diákok körében volt (3,0 ill. 4,8-as átlag), miközben a relatíve legjobb osztályzatot Romániában adták a diákok az iskolai tanulásnak (3,3 szemben a táborok 4,4 pontjával).
A diákok véleményére a szülők is ráerősítettek, ugyanis negyven százalékuk szerint a magántanár fogadása a leghasznosabb módszer a gyermekeik nyelvtudásának fejlesztésére, míg a második helyen a nyelvi tábor áll, a válaszadók 16 százaléka emelte ki ezt a megoldást.

Mit hiányolnak az iskolai angolórákról?

A kutatás eredményéből egyértelműen látszik, hogy a diákok és szüleik is a jelenleginél több interaktív, az élő beszéd értését és használatát igénylő gyakorlati foglalkozásra tartanak igényt az iskolai órákon. Leginkább a valódi angol nyelvvel, vagyis az anyanyelviekkel való találkozási lehetőségeket hiányolják, de hasonló a helyzet a szituációs játékok és kötetlen beszélgetések terén is. Az előbbit a magyar diákok 95%-a, az utóbbit 82%-uk kevesli. Mindeközben az írásos, nyelvtani feladatok és a szövegtanulás mennyiségét tartják a legtöbben túl soknak – Magyarországon a diákok 41, illetve 28 százaléka.

A szülők körében hasonló a vélemények megoszlása. Míg összességében negyedük tartja túl soknak a gyermeke iskolai angolóráin előforduló írásos, nyelvtani feladatok és a megtanulandó szövegek mennyiségét, addig az anyanyelviekkel való találkozásra, a szituációs játékokra, beszélgetésekre, és a videó/hangfelvételek megtekintésére, hallgatására véleményük szerint túl kevés idő jut (93, 79 és 77 százalék szerint).

A szülők tapasztalata alapján az iskolai angolórák hatékonyságát leginkább az angoltanár személye, felkészültsége befolyásolja, amit különösen a magyar szülők tartanak nagy arányban fontosnak (84 százalék). Az anyanyelvi tanár vagy lektor elérhetőségének szintén nagy jelentőséget tulajdonítanak a szülők.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy mennyire készítenek fel az iskolai angolórák a nyelvtudás valós körülmények közötti használatára. A megkérdezettek között erre csupán a cseh szülők adtak közepesnél jobb osztályzatot (3,4), de az országok közötti átlag így is csak 2,8 a szülők körében, a diákok értékelése pedig átlagosan 2,6 volt. Ez összecseng azzal, hogy összességében a diákok kevesebb mint fele, 41 százalék számolt be arról, hogy az angolt magabiztosan tudta használni, amikor szüksége volt rá.

Azonban míg a lengyel és román diákok körében az angolul folyékonyan beszélők aránya 50, illetve 41 százalék, addig a magyar és cseh diákok körében ezt csupán a diákok kevesebb mint ötödére igaz. Ennek ellenére a kutatás rámutatott arra is, hogy a diákok nagy részénél megvan a belső motiváció az angoltanuláshoz, a szülők 70%-a ugyanis úgy érzi, nincs rá szükség, hogy gyermekét külön motiválja erre.