Lassan lejár a magánkiadók tankönyveinek engedélye, és az érintettek nem tudják, mi vár rájuk - írja a hvg.hu.
Április 1-jén indul az iskolák egy hónapos tankönyvrendelési időszaka, ám 2018. augusztus 31-én lejár az engedélye azoknak a tankönyveknek, amelyeket a magánkiadók adtak ki. Az utolsó közismereti engedélyeket ugyanis 2013-ban adta ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ezek járnak le - írja a hvg.hu.
A tárca szerint a lejáró tankönyvek is rendelhetőek lesznek, rajta lesznek a tankönyvlistán, viszont még korai arról beszélni, meghosszabbítják-e a lejáró engedélyeket, ezt majd egy év múlva lehet megtenni. Ám a tankönyvfelelősöknek épp azért kéne most tudni, hogy lesz-e hosszabbítás, mert ha nem, akkor most előre bespájzolnának a kívánt könyvekből.
Bonyolítja a kérdést az alaptanterv bevezetése, a kormány ugyanis 2019-ben már az új NAT szerint oktatna, de a tankönyvesek szerint ez nehezen tartható. Az új alaptanterv teljesen más lesz, mint a mostani, ezért a tankönyveket is át kell dolgozni.
A kiadók érdekvédelmi szövetsége, TANOSZ úgy látja, egy tankönyv kifejlesztése egy év, az engedélyeztetés és akkreditáció még négy hónap. Most már ismerni kéne a kerettanterveket ahhoz, hogy lehessen tankönyvet fejleszteni, de még az annak alapot adó NAT szövege sem készült el. Ezért a szervezet szerint a NAT reális bevezetési ideje inkább 2020. Ezért is szeretnék a kiadók, hogy a tankönyveik engedélyét hosszabbítsák meg legalább két évvel, épp erre az átmeneti időszakra, mert különben káosz lehet a tankönyvpiacon.
Visszavágtak Balognak a tankönyvesek: nem létezik ingyenes tankönyv, valaki mindig fizet
Tényekkel igazolható, hogy a tankönyvek kiadásának állami kézbe vételével nem értünk el 20-30 százalékos árcsökkenést, mindössze annyi történt, hogy az állami kiadó tankönyveinek árában nem jelenik meg minden költség - írja közleményében a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete. Ahogy már beszámoltunk róla, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint megérte létrehozni a nagy állami tankönyvellátó rendszert, hiszen így a családok zsebében sokkal több maradt.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
