Még mindig nem lehet tudni, hány gyógypedagógus hiányzik az iskolákból
Nem kapott valódi választ írásbeli kérdésére Gurmai Zita MSZP-s képviselő, aki azt szerette volna megtudni, hány gyógypedagógus hiányzik az iskolákból.
Száz jelentkezőből huszonhat marad a pedagóguspályán hosszabb távon – mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.

A szakszervezeti vezető az Inforádiónak azt mondta, a kormány is jelentkezik olyan megoldásokkal, amelyekből kiderül, hogy érzékelik a tanárhiányt, a hivatalos kommunikációban azonban ugyanazok a felelős emberek mondják azt, hogy "minden rendben, harminc százalékkal többen jelentkeznek a tanárszakokra. Ez igaz is, csakhogy 100 jelentkezőből 26 marad a pályán hosszabb távon".
"Ezt a szakszervezetünk rém felelőtlen magatartásnak tartja, mert a tanárhiány itt dörömböl a küszöbön" - szögezte le Szűcs, aki szerint Budapestet, valamint a leghátrányosabb területeket érinti leginkább a tanárhiány.
Van egy kimutatott és elismert tanárhiány, amely több ezres nagyságrendű lehet, ha minden fenntartót figyelembe veszünk, hiszen az egyik legnagyobb fenntartónál is 1300 betöltetlen álláshelyről tudni - fogalmazott.
Nem kapott valódi választ írásbeli kérdésére Gurmai Zita MSZP-s képviselő, aki azt szerette volna megtudni, hány gyógypedagógus hiányzik az iskolákból.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.