Már most olyan szintű a "fáradtság és a kimerültség" az iskolákban, mint júniusban

Nem tapasztalt változást az iskolai agresszió területén az oktatási jogok biztosa a tavalyi évben. Erről Aáry-Tamás Lajos beszélt hétfőn az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt, ahol szólt arról is, hogy az oktatás "miértjéről" közmegegyezésre, konszenzusra lenne szükség.

  • MTI
Túry Gergely

A biztos a 2013-as év tapasztalatait összegezve kiemelte: különleges helyzet alakult ki, mert bár az oktatási reform elindult, de még nem lehetett azt mondani, hogy az új rendszer teljeségében működött. A mindennapi működésre vonatkozó szabályokat csak 2013 szeptemberében vezették be, ami azt is jelentette, hogy az a változás, ami a köznevelést érintette: egyszerre volt nagyon gyors, és egyszerre elhúzódó. 

Kitért arra is, hogy új tankönyvrendelési és kiosztási modell indult el, a hivatal az alapvető jogok biztosával vizsgálta az ebből fakadó anomáliákat. Szavai szerint azt lehetett látni, hogy márciusban még mindig ezres nagyságrendben nem voltak ott a könyvek az iskolákban. Az idei évben már kevesebb a panasz, de még mindig vannak iskolák, ahol a tankönyveket nem kapták meg a diákok. 

Szólt a 16 óráig tartó iskolai bent tartózkodásról is: ez az első időszakban nem okozott gondot, de aztán ez a szabály szembement a tanárok kötelező 32 órájára vonatkozó előírással. Egyre inkább azt kezdték tapasztalni, hogy az iskolák arról kezdték győzködni a szülőket, hogy jobban tudják, mi kell a gyermeknek, mint a család.

A rendőrség úgy gondolta, hogy sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia a köznevelésben, mint korábban, és többször a belügyi igazgatás döntött oktatási kérdésekben. Ha a biztonsági őrök korábbi rendőrök lesznek, vagy különböző prevenciós feladatokat rendőrökre bíznak, akkor az ebből fakadó konfliktus elmélyülő lesz - vélte. Az iskolai agresszió területén növekedést nem lát, de csökkenést sem - jegyezte meg a biztos. 

Kiemelte: több mint 18 ezer panaszt kezelt az elmúlt 15 évben, számos olyan konfliktust tapasztal, amiket korábban nem. A "fáradtság és kimerültség" olyan jelei láthatók már most, amelyek májusban-júniusban szoktak előfordulni. A Klikkel folyamatosan egyeztet, a központ segítőkész, érzékeli a problémákat, és finomhangolásokba kezdtek - jelezte. 

A biztos egy olyan helyzetet is említett, amikor nem tudták eldönteni egy kiégett projektorégőről, hogy működtetési vagy fenntartási feladat-e a cseréje. Megjegyezte: mára ezek a problémák már megszűntek. 

"Árnyékban" maradtak a fogyatékos gyermekek, az új rendszer átalakításakor nem születettek meg a vonatkozó döntések, és ezért hátrányba kerültek - tért át egy másik problémára, hangsúlyozva: el kell kezdeni integrálni őket az oktatás rendszerébe.

A gólyatábori vizsgálat gyakorlatilag kész van, a formába öntés van hátra, ha javaslatait a miniszternek megfogalmazta, tájékoztatást ad arról - jelezte.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A pedagógia nagy tabuja: miért nem szólhatnak bele a gyerekek abba, amit tanulnak?

Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu