A kérdést Kassainé Szegfű Zsuzsanna magánszemély nyújtotta be az NVB-hez március 29-én. miszerint

Egyetért-e Ön azzal, hogy általános iskolában a tanulónak a kötelező tanórákon kívüli foglalkozásokon csak a törvényes képviselője kérésére legyen kötelező részt venni?

A Nemzeti Választási Bizottság vitájában Patyi Andrásnak, az NVB elnökének megítélése szerint az ív hitelesíthető, mert egy népszavazés után arról a parlamenti képviselők új törvényt alkothatnak. Megjegyezte, hogy a részvételt a kötelező tanórákon kívüli foglalkozásokon ma is szabályozza a köznevelési törvény.

Az NVB elnöke jelezte azt is, a kérdés nem ütközik tiltott tárgykörbe, valamint egyértelműen van megfogalmazva, így hitelesíthető. Az NVB tagjai egyhangú döntéssel hitelesítették a népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívét.

Amennyiben összegyűlik a szükséges 200 ezer aláírás, és egy érvényes népszavazás után jogszabályt kellene módosítani, az véget vethetne akár a kötelező iskolai önkéntes szolgálatnak is. A "kösz" aggályos szabályairól korábban az Eduline is beszámolt, miszerint nem ellenőrzött, hogy minden diák megfelelő biztosításokkal van foglalkoztatva önkéntesként. Minden diáknak 50 órát kell teljesítenie az utolsó tanéve lezárásáig.

 Kassainé Szegfű Zsuzsanna két további, oktatással összefüggő kérdésben is kezdeményezett népszavazást, ám ezeket nem hitelesítette a testület.

Az egyik kérdés úgy szólt:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az általános-, közép- és felsőoktatási intézmények vezetői határozhassák meg az általuk vezetett intézmények tankönyvrendelési szabályait?

A vitában Patyi András kiemelte, hogy az alaptörvény szerint a felsőoktatási intézmények mind a tanítás tárgyát, mind annak módját illetően önállóak, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény pedig rögzíti, hogy az oktatót megilleti a jog, hogy megválassza a tananyagot.

Mint mondta, a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás esetén a jogalkotónak olyan jogszabályt kellene alkotnia, amely alapján a rektor lenne jogosult meghatározni, mely tankönyvekből taníthatnának a tanárok. Szerinte ez a korlátozás sértené az oktatónak a tanítás szabadságához való jogát, ellentétes lenne a felsőoktatási intézmények alaptörvényben rögzített autonómiájával, és a jogalkotó csak úgy tehetne eleget a népszavazással keletkezett kötelezettségének, ha módosítaná az alaptörvényt. A alaptörvény módosításáról azonban nem lehet népszavazást tartani. Az NVB ezen érvek alapján megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

Kassainé Szegfű Zsuzsanna harmadik kérdése úgy szólt:

Egyetért-e Ön azzal, hogy arra a tanulóra, aki a középfokú iskola első tanévét kezdi meg, kizárólag az általa megkezdett tanév első tanítási napján hatályban lévő jogszabály szerint meghatározott érettségi vizsgakövetelmények vonatkozhassanak?

Patyi András jelezte: egy eredményes népszavazás esetén az érettségi vizsgaidőszakban olyan sokféle követelménynek megfelelő vizsga lebonyolítása lenne szükséges, ami "káoszba taszítaná" a magyar érettségi vizsgarendszert.

Minden tárgyban különböző vizsgakövetelmények lennének, különböző feladatlapokat kellene összeállítani, külön javítókulcs kellene a feladatlapokhoz, és az eredményeket is különbözőképpen számítanák be a felsőoktatási felvételikbe. Ennek hatására az egy évben érettségizők között olyan eltérések keletkezhetnek az eltérő vizsgakövetelmények miatt, hogy az nem biztosítaná a felsőoktatási intézménybe jutás egyenlőségét - mondta.

Litresits András, az MSZP delegáltja a kérdés hitelesítése mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy annak üzenetértéke - ne változzon állandóan a feltételrendszer - világos, és a jogalkotónak egy eredményes népszavazás után legalább négy év állna rendelkezésére a megfelelő szabályok megalkotására, hogy "ne fulladjon káoszba" az érettségi rendszer.

Az NVB többsége végül úgy döntött, a kérdés nem hitelesíthető. A kérdés hitelesítése mellett szavazott Litresits András mellett Fábián Adrián választott tag, Bodolai László, az LMP delegáltja és Lovas András, a KDNP delegáltja.