Itt a 2019-es középiskolai rangsor: ez a tíz legjobb vidéki gimnázium

A vidéki gimnáziumok közül a veszprémi Lovassy László Gimnázium, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium és a miskolci Herman Ottó Gimnázium vezeti a HVG 2019-es középiskolai rangsorát. Újságárusoknál a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

  • Eduline

A HVG 2019-es középiskolai rangsorának legjobb eredményt elérő vidéki gimnáziuma a veszprémi Lovassy László Gimnázium, amely az összesített rangsor nyolcadik helyén szerepel – a gimnázium a felsőoktatásba bejutott diákok átlagos pontszáma alapján összeállított alrangsorban az első helyet szerezte meg, a végzősök ugyanis átlagosan 447 pontot gyűjtöttek az egyetemi-főiskolai felvételin.

Rang (vidéki gimnáziumok)Intézmény
1.Lovassy László Gimnázium (Veszprém)
2.Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium (Győr)
3.Miskolci Herman Ottó Gimnázium
4.Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium
5.Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium
6.Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája
7.ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Szombathely)
8.Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium
9.Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakgimnázium
10.Révai Miklós Gimnázium és Kollégium (Győr)

„A megyék közül egyedül Nógrád az, ahonnan egyetlen gimnáziumnak sem sikerült a legjobb százba kerülnie. Somogy megyéből egy gimnázium vette ezt az akadályt, s hét olyan megye van, ahonnan két-két gimnázium jutott be” – olvasható a kiadványban.

A legjobb száz gimnázium megyei megoszlását tekintve messze Pest áll az élen, ami lényegében a budapesti agglomerációnak köszönhető: Gödöllőről három középiskola, Szentendréről kettő szerepel a legjobbak között, de jutott a százba Érdről, Szigetszentmiklósról, Dunakesziről, Budakesziről és Budaörsről is.

Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?

Ahogy az előző években, úgy az idén is három fő szempont alapján áll össze a rangsor: figyelembe vették a nappali tagozatos tizedik évfolyamosok 2017-es kompetenciamérésének eredményeit matematikából és szövegértésből, a nappali tagozatosok érettségi eredményeit matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből, valamint a felsőoktatási felvételin egyetemre-főiskolára bejutott diákok átlagpontszámát.

„Tudatában vagyunk annak, hogy az iskolák munkája ennél sokkal komplexebb, és eredményességük számos más – gyakran nehezebben mérhető – tényezőben is megmutatkozik. Ezért a megítélésüknél a rangsorbeli helyezések mellett a szülőknek és a diákoknak a középiskolákról rendelkezésre álló további információkat is javaslunk figyelembe venni, mint ahogy a TOP 100 iskola bemutatása során mi is többről szólunk, mint a puszta rangsorokról” – olvasható a kiadványban.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek péntektől az újságárusoknál.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.