Az Emberei Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint foglalkozási megbetegedésnek számít, ha a tanárok az iskolában kapják el a koronavírus-fertőzést. Az erről szóló jogszabály viszont azóta sem jelent még meg.
Bár Kásler Miklós múlt héten bejelentette, hogy 100 százalékos táppénz jár minden, a munkahelyén koronavírussal megfertőződött tanárnak, továbbá azoknak, akik karanténba kényszerültek, a gyakorlatban a tankerületek és az intézményvezetők jóindulatán múlik, ezt valóban megkapják-e – nyilatkozta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Most azonban az ATV megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megerősítette: akinél
vélelmezhető, hogy munka közben kapta el a vírust, az foglalkozási megbetegedésnek minősül és száz százalékos táppénz jár érte.
Arra viszont nem válaszoltak, hogy az erről jogi szabályozás mikorra várható.
A PSZ vezetője korábban elmondta, ők azt az ígéretet kapták a Klebelsberg Központtól, hogy hamarosan megjelennek a pontos részletek. Amíg ez nem történik meg, addig azt javasolják, hogy ha valaki karanténba kényszerül, és jelentkezik az orvosánál, a miniszter bejelentésére hivatkozva kérje, hogy az esetet kezeljék munkahelyi balesetként.
"Nem mi döntjük el, hogy hány osztály kerül karanténba"
Bár a hibrid oktatásról a járvány második hullámához érve is megoszlanak a szakmai vélemények. Az idei tanév eddigi tapasztalatairól beszélt Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
