Lassan nem lesz, aki tanítson? Friss számok a tanárhiányról

Továbbra is komoly probléma a tanárhiány az általános iskolákban és a gimnáziumokban is, de problémát jelent az óvodákban is. Nézzük meg a legfrissebb statisztikákat.

  • Eduline

A számok alapján - bár nem nagy mértékben - tavaly óta tovább csökkent a tanárok száma az általános- és középiskolákban, illetve az óvodákban is kevesebb az óvodapedagógus.

MTI

Bár az idei számok nem olyan elkeserítők, mint 10 éve, de a tanárhiány növekedése nem állt meg és ennek hamarosan komoly következményei lehetnek. Az általános iskolákban jelenleg 75 428 tanár dolgozik, ez szám az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent, 10 évvel ezelőtti mélyponthoz képest azonban egy kicsivel magasabb az arányuk. Akkor 73 565-en dolgoztak az általános sulikban. A gimnáziumi és szakgimnáziumi oktatók száma is alacsonyabb a tavalyinál, most 35 376-an vannak. Hasonlóan csökkent az óvodapedagógusok száma is, ők idén 31 054-en vannak, míg öt éve 31 484-en voltak.

A helyzet úgy néz ki, nem javul

Tavaly is voltak már gondok az iskolakezdés környékén. 2019 második negyedévében több mint 4500 üres álláshely volt az oktatásban, a középiskolákban a legnagyobb a hiány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

Akkor a középfokú oktatásban volt a legnagyobb a hiány: a betöltetlen álláshelyek száma 2147 volt 2019 második negyedévében. Az alapfokú oktatás területén 395-ről 950-re, az iskolai előkészítő oktatásban pedig 374-ről 956-ra nőtt az üres álláshelyek száma három év alatt.

Az Európai Bizottság februárban kiadott országjelentése is aggasztónak írja le a magyarországi tanárhiányt. Ennek egyik okaként az alacsony pedagógusbéreket jelöli meg, ezt ábrával bizonyítja.

Nem sokan döntöttek úgy, hogy visszamennek az iskolába

Két hete született meg a döntés az iskolák újranyitásáról, tegnaptól pedig már lehet kiscsoportos felzárkóztatást tartani.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.