A valasz.hu-nak nyilatkozó két pedagógus csak névtelenül mert interjút adni, egyrészt azért, mert féltik az állásukat, másrészt, mert féltik az iskolájukat. Az iskolaigazgatók borzalmasnak tartják, hogy a Nemzeti alaptanterv (NAT) nem pedagógusszakmai, hanem politikai kérdésként nyilvánul meg.

A megkérdezett pedagógusok úgy vélik, az új NAT bevezető részével nincs sok baj, ugyanis modern oktatási koncepciót tükröz, amivel az alaptanterv 80 százaléka harmonizál is. "Az ének-zene és a magyar viszont struktúrájában is eltér az egésztől: miközben a vizuális kultúránál még Munkácsy Mihály neve sem szerepel a szövegben, a magyarnál a szerzőkről szól szinte minden" - mondja az egyik igazgató, majd hozzá teszi: nem az a fő probléma, hogy kik kerültek be a NAT-ba és kik nem, hanem az, hogy az irodalom esetében egyáltalán nem vették figyelembe, miként fejlődött a tantárgy az elmúlt 30-40 évben.

A megújított alptanterv azt is kimondja, hogy irodalomórán kizárólag lezárt életműveket lehet feldolgozni. Ez szerintük azért jelent problémát, mert a diákokat sok esetben egyszerűbb megfogni egy kortárs alkotó művével, a pedagógusok pedig szoktak figyelni arra, hogy alkalmazkodjanak a tanulók igényeihez. Így majd a kerettantervekbe fogják szépen visszaírni azokat a szerzőket, akiket véletlenül vagy szándákosan kihagytak az alaptantervből.

Úgy vélik, "furcsa módon eddig sem a sajtó, sem a szakemberek nem kürtölték világgá, de a magyar mellett az ének-zenei rész is egészen hajmeresztő". Ami azért lehetséges, mert énekből a tanulók 99 százaléka nem fog érettségizni, így a tanárok megtehetik, hogy "becsukják az ajtót, és azt teszik, amit jónak látnak".

Az igazgatók szerint az is problémát jelent, hogy az iskoláknak április 30-ig kellene helyi tanterveket alkotniuk, ám addig biztosan nem készül el az új NAT kapcsán az új érettségirendelet – vagyis fogalmuk sincs, mire kellene felkészíteni a diákokat. Szeptemberre pedig nyilvánvalóan nem készülnek el az új tankönyvek sem, legfeljebb a régieket toldják majd újra.