Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Tantárgyak helyett projektek és témahetek alapján tanítanak több református iskolában. A Magyar Református Egyház (MRE) elkezdte összefogni ezeket a gyakorlatokat, és arra ösztönzi a többi, csaknem száz iskoláját is, hogy építsék be a tantervbe a nem tantárgyi alapú oktatást - írja az Abcúg.
A kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium és Kollégiumban nyolc éve tartanak témaheteket például az ókori görög kultúra, a honfoglalás vagy a színház témájában. A diákok rendszeresen járnak erdei iskolákba és határon túli településekre, hogy közvetlenül tapasztalják meg a természetet és a kultúrát, az ötödik és hatodik osztályosok pedig egy több tantárgyon átívelő projekten dolgoznak - írja az Abcúg.
A projekt keretében a diákok képzeletbeli tanyát hoznak létre: többek között a természetismeret órán az állatokról és növényekről tanulnak, rajzórán megtervezik a házat, informatikaórán digitális étlapot, technikaórán agyagedényeket készítenek, tájházakat látogatnak, a hon és népismeret órán autentikus ételeket ismernek meg. A diákoknak mindent meg kellett tudniuk a tanya helyszíneként meghatározott területről és településről, így az interhasználat és forrásmegjelölés szabályait is megismerték.
A projekt alapú oktatás ellen általában az az érv, hogy a tananyag egy része elsikkad. Varga Judit, a kiskunhalasi iskola igazgatója szerint ugyanakkor nem igaz, hogy a frontális oktatás során az egész anyagot megtanítják, mivel a diákok egy hét múlva már nem emlékeznek rá. Amit viszont megtapasztalnak a diákok, azt megjegyzik, és lelkesednek is a projektek iránt - tette hozzá az intézményvezető, aki szerint a szülők közül is egyre többen örülnek az új szemléletnek, sokak szerint viszont egy témahéten a gyerekek jóval kevesebbet tanulnak, mint kéne.
Az oktatási rendszer kimeneti követelményei, vagyis az érettségi miatt a projekt alapú oktatás legkönyebben általános iskolában valósítható meg, főként ötödik-hatodik osztályban, ahol a gyerekek már elég érettek, de még nem kell készülniük a középiskolai felvételire - írja az Abcúg.
Hasonló reformokat más református iskolákban is bevezettek. Az MRE Tananyagfejlesztő Csoportja pedig felkutatta, illetve megpályáztatta ezeket a gyakorlatokat, majd hét intézmény példái alapján kidolgozott egy módszertant, amelyet kiadványban népszerűsítenek, az érdeklődőknek pedig workshopokat tartanak. A gyakorlatokat négy, a finn oktatási rendszerből is ismert csoportba osztották: a projekt alapú, a témahét alapú, a kutatás alapú és az erdei iskola oktatási formába.
Friss felmérés: a szülők sem örültek volna a kötelező nyelvvizsgának, és a tanórák számát is csökkentenék
A szülők kétharmada szerint az iskola nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig félt attól, hogy gyermeke nem kerül be egyetemre, főiskolára, ha azt kötelezővé teszik a felvételin. A Szülői Hang kérdőívét kitöltők 88 százaléka csökkentené a tanórák és a tananyag mennyiségét.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
A technológia egyre intimebb szerepet tölt be a fiatalok életében, különösen azok körében, akiknek sérülékenyebb a mentális jólléte, vagy akik nehezen beszélnek a problémáikról másokkal.