Június 27-én megnyílt a 2020-as – pedagógus I. és pedagógus II. fokozatok – minősítési eljárásaihoz kapcsolódó portfóliófelület, valamint a mesterpedagógus és kutatótanár fokozatokhoz tartozó pályázati felület. A dokumentumok feltöltési határideje 2019. november 25. – közölte az Oktatási Hivatal (OH).
Közleményükben azt írják: a 2020-as minősítési eljárásra 19 876 pedagógus jelentkezett, közülük 17 335-en kerültek be a 2020. évi minősítési tervbe.
„Az OH valamennyi érintett pedagógusnak, illetve nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottnak értesítést küldött a 2020. évi minősítésre jelentkezés elbírálásáról, elutasítás esetén a fellebbezés módjáról, a portfólió/pályázat feltöltésének módjáról, valamint – az érintetteknek – az eljárási díj befizetésének módjáról és határidejéről. Az értesítést minden pedagógus a KIR személyi nyilvántartásában rögzített személyes e-mail-címére kapta meg. Ezzel egyidejűleg az e-portfóliófelület és a pályázati felület is megnyílt, melyről az OH szintén értesítette az érintett pedagógusokat” - írják.
Itt vannak a részletek a pedagógusok 2020-as minősítési eljárásáról
Közzétette a pedagógusok 2020-as minősítési eljárásáról a legfontosabb információkat az Oktatási Hivatal.
A minősítési tervbe bekerült 17 335 pedagógusnak az e-portfólió, illetve a pályázat feltöltésére 2019. november 25-ig van lehetősége abból a munkakörből (és tantárgyból), amelyet a jelentkezéskor megjelölt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
