Az iskolaigazgatói bérek juttatásokkal való kiegészítése is megtörténhet, ha az Országgyűlés elfogadja a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerdán benyújtott módosítását - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken.
Bódis József hozzátette: többek között ezzel szeretnék elérni, hogy vonzóbbá váljon az intézményvezetői pálya.
A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb anyagi megbecsülése mellett 2020-ban az idegen nyelvű képzésekre is jelentős források jutnak majd. Ennek részeként minden 9. és 11. osztályos tanuló kétszer 2 hetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt nyaranta - emlékeztetett.
Újabb változások jönnek az oktatásban: soroljuk a legfontosabb módosításokat
Számos ponton változhat a köznevelési törvény, ha az Országgyűlés is rábólint a módosító csomagra, amelyet a kormány nyújtott be hétfőn. Összegyűjtöttük a legfontosabb - várható - változásokat.
Hangsúlyozta: a magyar oktatásban intenzív infrastrukturális fejlesztések zajlanak, 800 helyszínen 276 milliárd forintos háttérrel iskola-, tanterem-, uszoda- és tornaterem-fejlesztések valósultak meg az elmúlt két évben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a nemzetközi felmérésekben általában rosszul szerepel a magyar oktatás, és bár az OECD 2016-os felmérése szerint Magyarország elmarad az átlagtól az eszközökkel való ellátottság tekintetében, mégis az átlagnál jobbra értékelték a magyar diákok teljesítményét a digitális készségek terén. A magyar oktatásban az elmúlt két évben javult az eszközellátottság, a kormány 26 milliárd forinttal támogatta azt a rendszert, ami a gyors internet kiépítését és új információtechnikai eszközök beszerzését segítette - fűzte hozzá Bódis József.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
