Öt nagy egyetem bölcsészettudományi kar dékánja írta alá az Educatio kiállításon, január 23-án azt a megállapodást, amely a mesterszakos felvételi rendszer karok közti átjárhatóságát segíti. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem dékánja, Dezső Tamás úgy fogalmazott: ennek az informális szerveződésnek az a célja, hogy megőrizzék a tudományegyetemeken szerezhető bölcsészettudományi mesterszakos diplomák értékét.
A szegedi, a pécsi, a debreceni, a Miskolci Egyetem, illetve az ELTE közti megállapodás szerint az aláíró intézményekben végzett BA szakos hallgatók oklevelét az intézmények kreditelismertetési eljárás nélkül elfogadják, kölcsönösen elismerik az egymás egyetemén alapszakon teljesített 50 kredites képzéseket. "Ez a megállapodás megkönnyíti a hallgatók számára az egyetemek közötti átjárhatóságot" - mondta Dezső, majd hozzátette: az egyetemek közti megállapodás kezdete a közös mesterfelvételi keretrendszer kialakítása volt, további terve az egyetemeknek, hogy közös írásbeli felvételit dolgoz ki a bölcsészettudományi mesterfelvételik tekintetében.
A megállapodást a Debreceni Egyetem részéről Maticsák Sándor dékánhelyettes, Szegedről Csernus Sándor, Pécsről Fischer Ferenc, Miskolcról Fazekas Csaba, az ELTE-ről pedig Dezső Tamás dékán írta alá.
(
)
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
