Németországban egyre nagyobb a szakképzett munkaerő hiánya, egy hétfőn bemutatott felmérés szerint a vállalatok több...
Németországban egyre nagyobb a szakképzett munkaerő hiánya, egy hétfőn bemutatott felmérés szerint a vállalatok több mint 1 millió állásra keresnek legkevesebb két hónapja alkalmas jelentkezőt.
A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) szerint az országban a cégek 37 százalékánál van olyan állás, amelyet a szakképzett munkaerő szűkössége miatt már két hónapja vagy annál is hosszabb ideje hirdetnek. Ennek alapján a szakképzettséget igénylő állásokat tekintve nagyjából 1,3 millió lehet a betöltetlen munkahelyek száma.
A leggyakrabban gépgyártással, járműgyártással és elektrotechnikával foglalkozó cégek jelezték, hogy gond a létszám feltöltése, de mind nehezebben találnak alkalmas jelentkezőket az egészségiparban is - áll a Berlinben bemutatott jelentésben.
A több mint 20 ezer vállalkozás megkérdezésével végzett felmérés szerint a vállalkozások 31 százaléka a vonzerejének növelésével - nagyobb fizetéssel, karrierlehetőségek biztosításával és a munkakörülmények javításával - kívánja megtartani, illetve megszerezni a szakképzett munkaerőt. Jelentősen nőtt továbbá azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek hajlandónak mutatkoznak idősebb munkavállalókat foglalkoztatni, illetve növelni a rugalmasságot, hogy az alkalmazottak jobban összehangolhassák a családot és a munkát.
Ugyanakkor a vállalkozások többsége az államtól is intézkedéseket vár, a megkérdezett cégek kétharmada a szakképzési rendszer minőségének javítását sürgeti, 36 százalék pedig a bölcsődei-óvodai ellátórendszer fejlesztését. Minden harmadik cég az állami munkaügyi hivataloktól vár hatékonyabb munkaközvetítői tevékenységet, míg 17 százalék a külföldiek alkalmazására vonatkozó szabályok lazítása révén látja biztosíthatónak a munkaerő-ellátást.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
