Bámulatos rókás magyar mesekönyv készül az Univerzumról
Minket már a mesélő rókával megvettek, de a gyerekeknek szánt asztrofizika ötlete egyszerűen csodálatos.
A tudományos szakszövegek célja nem az olvasmányosság, hanem a pontosság. Ez a vélemény gyakran hallható egyetemi körökben, de vajon tényleg érdemes kritikátlanul elfogadnunk?

Ahhoz, hogy a tudomány hatással legyen a politikára és az emberek gondolkodására, befogadhatónak kell lennie számukra. A legtöbb komoly tudományos publikációt azonban nem olvassa végig 10-nél több ember – hívja fel a figyelmet a Straitstimes.
A humántudományokban évente körülbelül 1,5 millió szakcikket publikálnak, ezek 82%-ára viszont soha nem hivatkozik senki. A hivatkozott cikkeknek is átlagosan csak körülbelül a 20%-át olvassák el a kutatók. A szakcikkek nagy része tehát a szakmát sem foglalkoztatja.
Nehéz nem valamiféle társadalmi, tudományos vagy politikai válságot látni a fenti adatokban. Persze ettől még nem egyértelmű a megoldás. Az viszont tény, hogy a mostani helyzetben pont azon emberek véleményei maradnak ki számos diskurzusból, akik a legjobban értenek hozzá.
Minket már a mesélő rókával megvettek, de a gyerekeknek szánt asztrofizika ötlete egyszerűen csodálatos.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.