Minden, amit az egyetemi kollégiumi jelentkezésről érdemes tudni

Miután mindenki megtudta, hogy felvételt nyert-e valamelyik egyetemre, elkezdődhet az újabb jelentkezési időszak: a kollégiumi jelentkezés. Összeszedtünk minden hasznos információt, hogy nektek már csak jelentkezni kelljen.

  • Eduline
pixabay

Jelenleg a felsőoktatásban 54.500 kollégiumi férőhely van, ebből 44.400 állami fenntartású intézmények kezelésében van. - derül ki a HÖOK kutatásának adataiból. Ezekre a helykre lehet idén is pályázni, illetve ezen férőhelyek felszabadult részére.

 Mennyibe kerülnek a kollégiumok?

Ahogy erről már korábban is írtunk, az idei évben is az albérleti árak feléért, de akár harmadáért is lehet kollégiumi szobát bérelni Pesten az egyetemi hallgatóknak. Az államilag támogatott képzésekre bekerülők a kollégiumi jelentkezésekbe is belekezdhetnek már, azonban az önköltséges formában tanulóknak is megéri a kollégium, ha van lehetőség a bekerülésre.

Milyen papírok kellenek?

Ahogy már erről is beszámoltunk, a kollégiumi férőhelyeket általában szociális alapon osztják ki: van, ahol csak államilag támogatott hallgatók, és van, ahol önköltséges formában tanulók is kaphatnak szállást.

Első körben szükségetek lesz az érettségi bizonyítványotokra, hiszen a legtöbb helyen nézik a tanulmányi eredményeket. Ezen felül fontos, hogy a szüleitek jövedelemigazolását is beszerezzétek, ügyelve arra, hogy három hónapnál nem régebbi iratokat csatoljatok. Erre érdemes odafigyelni: van, ahol ennél is frissebb dokumentumokat kérnek. Ha van eltartott a családban, tehát mondjuk van egy kiskorú testvéred, aki iskolába jár, akkor szükség lesz az ő tanulói jogviszonyát igazoló papírra is. Ami még döntő lehet, az az egyetem-lakhely távolság. Ezt is igazolni kell papírokkal, bejelentett állandó lakcímmel. Ha van, akkor mellékelni kell a hátrányos helyzetet igazoló papírokat is, hiszen azok is pontot érnek a kollégiumi felvételi eljárás során.

Hogyan kell jelentkezni?

A jelentkezést a hallgatói rendszerben - ETR-ben vagy Neptunban - bonylítják, és itt értesítenek arról is, hogy sikere volt-e a felvételi. Amíg megkapjátok a rendszerhez a hozzáféréseteket, addig is kezdjétek el összegyűjteni a fentebb említett dokumentumokat. Az aktuális jelentkezési feltételeket keressétek az adott egyetemek honlapján.

Kollégiumi szobát szeretnél? Ezt kell érte tenned

Hogyan döntik el az egyetemek, ki kerülhet be a kollégiumba? Miként kell jelentkezni, és mikor? Jobban megéri, mint az albérlet? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. A kollégiumi jelentkezés rendszerint július második felében kerül elő, ami természetes, hiszen ekkorra derül ki, kit hova vettek fel.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.