Egy szeptemberben életbe lépett módosítás miatt sok hallgató került kellemetlen helyzetbe: vagy államvizsgáznak januárban, vagy elesnek a diplomától. Van azonban olyan, akit a szakdolgozat-leadási határidő után értesítettek a módosításról. Hatalmas a felzúdulás az ügyben, az Emmi pedig vizsgálódik.
Szeptember 1-jei hatállyal lépett életbe a felsőoktatási törvény módosítása, ami miatt számos hallgató került kellemetlen helyzetbe, szinte betarthatatlan határidőket szabtak a diplomázásra. Több ezren vannak olyanok, akik bár az összes vizsgájukat letették az egyetemen, abszolváltak, ám a szakdolgozatot nem adták még le és nem államvizsgáztak.
Az ő sorsuk lett most kérdéses, a törvénymódosítás értelmében ugyanis ezeknek a hallgatóknak jövő szeptemberig le kell államvizsgázniuk, vagy lemondhatnak a diplomájukról. De nem is mindenki kapott szeptemberig haladékot, ugyanis nem mindegy, mikor kezdték az egyetemet és mikor tették le az utolsó vizsgát.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyik diákja elmondta, eddig nem volt megkötés, meddig kell lezárnia a tanulmányait, de szeptember 24-én Neptun-üzenetben értesítették, hogy mivel ő 2011 januárjában kérte ki az abszolutóriumot, így két hónapja maradt, hogy leadja a szakdolgozatát és januárban államvizsgáznia kell, vagy búcsúzhat a diplomájától. Van, aki ennél is rosszabb helyzetbe került, mire megkapta az értesítést a módosításról, addigra kifutott a határidőkből.
A legtöbb egyetemen a szakdolgozat címének leadása is határidőhöz kötött, ehhez pedig szaktanári egyeztetés is kell. A hallgatók nem azért vannak felháborodva, mert határidőt kaptak, hanem azért, mert betarthatlanok a határidők. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy az egyetemi karok hogyan bírják a rohamot, és a szaktanárok képesek lesznek-e befogadni enny "De mi vagyunk a hülyék, miért nem államvizsgáztunk, miért kezdtünk el dolgozni helyette?" - tette fel a kérdést egyikőjük. A hallgatók most már attól is tartanak, hogy a kormány kitalálja, a nyelvvizsgázást is időhöz kötik és arra is kapnak majd két hónapot, hogy középfokúzzanak.
Az Emmi a Népszabadság megkeresésére azt írta: „a különböző időben hatályba lépő felsőoktatási törvényeket és a felsőoktatási képzési szerkezet változását” figyelembe véve lényegében minden érintettnek adott a lehetőség a záróvizsga bepótlására jövő szeptemberig. Ennek ellenére a szaktárca közölte: „Érzékelve a hallgatók jelzéseit, vizsgálat tárgyává teszik ezt a kérdést.”
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
