Hány államilag finanszírozott félévvel gazdálkodhattok? Összegyűjtöttünk mindent, amit az államilag támogatott félévekről tudnotok kell.
Hány államilag támogatott félévem van?
Összesen 12 állami félévetek van, ezeket felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan képzésen, valamint mesterképzésen használhatjátok fel. Azok, akik osztatlan képzésre jelentkeztek, és a képzésük időtartama meghaladja a tíz félévet, például általános orvosi szakra járnak, 14 állami félévvel gazdálkodhatnak.
Akár több évet is csúszhatok a diploma megszerzésével?
Alapszabály, hogy csak két félévet csúszhattok, ha az állami támogatást meg akarjátok tartani. Egy hároméves alapszak végén hiába van még hat állami félévetek, ebből az adott képzésen csak kettőt használhattok fel, utána átkerültök önköltséges formára. Persze az így megmaradt négy félévet egy másik képzésen még elhasználhatjátok.
Elkezdtem egy alapképzést, de nem fejeztem be. A második alapképzésemen hány félévet használhatok fel?
Ez attól függ, hogy az első képzésen hány állami félévet használtatok fel, és hogy hány féléves a második képzés. Ha például elhasználtatok négy félévet az első képzésen, és jelentkeztetek egy másik - hat féléves - szakra, akkor a második szakon még mind a nyolc féléveteket felhasználhatjátok. Ha az elsőre öt félév ment el, akkor már csak hét félévetek maradt.
Párhuzamos képzésen is szerezhetek két diplomát?
Igen, így is ki lehet gazdálkodni két diplomát az államilag támogatott félévekből. Fontos viszont, hogy a képzésre fordított féléveket, és nem a felsőoktatásban töltött féléveket támogatják. Ez azt jelenti, hogy hiába végzitek el a két alapképzést párhuzamosan mondjuk négy év alatt, akkor is felhasználtátok mind a tizenkét félévet.
A diploma megszerzése után elvégezhetek még egy alapszakot?
Most már akkor is kaphattok állami helyet, ha már van az adott képzési szinten egy diplomátok. Ilyenkor az állami félévek pont úgy fogynak, ahogy az előbb leírtuk: egy hároméves alapképzés utána még pont belefér a 12 félévetekbe egy második alapképzés. Ilyenkor érdemes mérlegelni, hogy akartok-e mesterszakot, és ha igen, akkor kiszámolni, hogy melyik képzés a drágább. Lehet, hogy megéri a mesterszakra tartogatni az állami féléveket.
Mennyi ideig kell Magyarországon dolgozni a diplomaszerzés után?
Ha aláírjátok a hallgatói nyilatkozatot, azzal két dolgot vállaltok: a képzési idő másfélszeresén belül oklevelet kell szereznetek az adott képzésen, másrészt az ezt követő húsz éven belül a tanulmányokkal megegyező ideig hazai munkaviszonyt kell folytatnotok. Egy szemeszter öt hónapnak, vagyis 150 napnak felel meg, tehát egy hároméves alapképzés esetében 900 napot kell itthon dolgoznotok. Emellett munkaviszonynak számít a TGYÁS, a GYES és a GYED, illetve a munkanélküli segély folyósításának időtartama is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
