Egy tanulmány arra kereste a választ, hogyan választottak felsőoktatási szakot az érettségit tevők legjobb 10 százaléka. Preferenciáik alapján az első 10-be csak budapesti egyetemek karai kerültek. Számukra még mindig népszerűek a társadalomtudományi és bölcsészeti szakok.
Vajon milyen felsőoktatási szakokat választottak a rendszerváltás után született generáció legjobb tanulói? Erre kereste a választ tanulmányában az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézete.
Ehhez mintegy 38 ezer 1990 és 1997 között született, 2008 és 2015 között érettségizett fiatal pályaválasztását vizsgálták meg.
Az utóbbi években gyakran érte az a vád a kormányt, hogy kívülről avatkozik bele a felsőoktatás folyamataiba. A kutatók most arra jutottak, hogy a kormányzati döntések csak akkor képesek hatni a legjobban tanuló fiatalok pályaválasztására, ha azok épp egybeesnek a társadalmi-gazdasági folyamatokkal.
Például ha a mérnöki szakok iránti piaci kereslet nő, akkor a legjobb tanulók inkább választják ezt a pályát, és az utóbbi években a kormányzat is erre segített rá.
A központi döntések azonban nem tudnak hatni egyes, a társadalomba mélyen beágyazott területekre, mint a közgazdaság, a jog vagy a bölcsészet. Ez a generáció a tanulmány szerint jóval szabadabb és nyitottabb annál, hogy befolyásolható legyen a szakválasztása az aktuális kormányzati trendek által.
Ezek szerint a top 10 által választott legnépszerűbb képzési területeket a táblázat mutatja. A magas pontszámmal belépőknek több mint a fele három humán képzési területet(bölcsész, gazdálkodás, társadalomtudomány) választott.
A legnépszerűbb szakok az általános orvos, pszichológus, menedzsment, nemzetközi gazdálkodás és tanulmányok, jogász.
A legnépszerűbb 10 kar sorrendben a következő: BCE-GTK, ELTE-BTK, SE-ÁOK, BME-VIK, BCE-TK, BME-GÉK, ELTE-PPK, ELTE-ÁJK, ELTE-TTK, BME-GTK.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
