Növelni szeretnék a fizetős hallgatók arányát az átalakuló Budapesti Corvinus Egyetemen, és számítanak a külföldi hallgatók számának emelkedésére is – a Népszava úgy tudja, többek között ez is elhangzott az intézmény dolgozói értekezletén.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Budapesti Corvinus Egyetemet 2019-től egy állami alapítású közhasznú alapítvány működteti tovább, Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Országgyűlésben arról beszélt felelte: azért éppen a Közgáz működési formáját változtatják meg, mert ebből az egyetemből lehet a méreteinél fogva leginkább gyorsan nemzetközileg is elismert, magas színvonalú egyetemet kialakítani.
Senki nem akarja „einstandolni” a Corvinust, egyetlen elvárás van a kormány részéről, a világszínvonal – a Népszava úgy tudja, az egyetem rektora, Lánczi András többek között ezzel nyugtatta kollégáit azon a dolgozói értekezleten, amit az intézmény nemrég kezdődött átalakítása miatt hívtak össze.
A BCE kancellárja, Pavlik Lívia elmondta: 2020-ban már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Az állami ösztöndíjas képzés helyett ugyan létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat, ám a cél az, hogy a fizetős hallgatók nagyobb arányban, legalább 60 százalékban legyenek jelen az egyetemen. Ma 60 százalék az állami ösztöndíjas, 40 százalék az önköltséges hallgatók aránya.
Számítanak a külföldi - feltehetőleg fizetős - hallgatók számának növekedésére is: 2030-ra a jelenlegi 15-ről 45 százalékra akarják növelni arányukat. A kínai Fudan Egyetemmel megállapodást kötnek, amelynek részeként kettősdiploma-program indul az egyetemen, szemeszterenként mintegy négymillió forintos tandíjjal.
A nemzetköziesítés fontos szempont: hamarosan egy nemzetközi kollégium építésébe kezdenek, a külföldi oktatók, kutatók arányát is növelni akarják. A dolgozók helyzetén is javítanának, minden foglalkoztatotti kategóriában az átlagjövedelmek emelését ígérik, hogy ne kelljen például egy egyetemi oktatónak egyszerre két-három helyen dolgoznia.
A Budapesti Corvinus Egyetem is téma volt hétfőn az Országgyűlésben, többek között az intézmény jövőjéről is kérdezte az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerint más egyetemek is szeretnének tárgyalni a működés átalakításáról.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
