Itt a friss rangsor: ezek az ország legjobb gazdasági egyetemei, tarol a Corvinus

A Budapesti Corvinus Egyetem áll a gazdasági képzéseket indító felsőoktatási intézmények 2023-as HVG-rangsorának élén, de dobogós helyet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdasági kara is.

  • Szabó Fruzsina

Ahogy az előző években, úgy idén is a Budapesti Corvinus Egyetem vezeti a HVG gazdaságtudományi képzésterületi rangsorát. A hallgatók eredményei alapján összeállított lista készítésekor figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók átlagpontszámát, a nyelvvizsgával felvettek arányát és a középiskolai versenyeken helyezettek számát is. A Corvinus mind a négy alrangsorban az első helyet szerzete meg: 2072 elsőhelyes jelentkezőjük volt, elsőéveseik átlagosan 461 pontot gyűjtöttek a felvételin, a nyelvvizsgával rendelkezők aránya megközelítette a 99 százalékot, és 56 versenyhelyezett is bekerült az egyetem képzéseire.

A második helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara áll, ahol a felvett hallgatók átlagpontszáma szintén extrém magas, 442, a nyelvvizsgával rendelkező elsőévesek aránya pedig ott is meghaladja a 98 százalékot. A harmadik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, ahol a felvettek átlagpontszáma 411 volt, több mint 95 százalékuk pedig legalább egy nyelvvizsgát szerzett. A negyedik helyen a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara áll, az ötödik helyen pedig a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara végzett.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen célországot találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

A népszerűségi listák élén

Ahogy az a HVG Diploma 2023 kiadványból kiderül, évek óta a gazdálkodási és menedzsment szak vonzza a legtöbb felvételizőt. A 2022-es általános felvételin egyébként több mint 28 ezren jelentkeztek valamelyik gazdasági szakra, közülük 17 ezren be is jutottak.

Akit a gazdaság érdekel, összesen nyolc alap- és egy osztatlan szak, négy felsőoktatási szakképzés és húsz mesterszak közül választhat – de akár a brit felsőoktatásban évtizedek óta ismert és népszerű, jövőre induló filozófia, politika, gazdaság alapszak is jó választás lehet számukra. Igaz, ez a képzés hivatalosan a társadalomtudományi területhez tartozik.

Melyik az ország tíz legjobb egyeteme?

A HVG összesített egyetemi-főiskola rangsorának készítésekor nemcsak a hallgatói, hanem az oktatói kiválóságot is figyelembe vették – vagyis a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát, valamint az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó hallgatók számát.

Az összesített rangsort évek óta az ELTE vezeti, dobogós helyet szerzett a Szegedi Tudományegyetem és a Műegyetem, a negyedik a Debreceni Egyetem, az ötödik pedig a Semmelweis Egyetem. A hatodik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem követ, majd – holtversenyben – a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem következik. A tizedik helyen a Pannon Egyetem végzett.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.