A Budapesti Corvinus Egyetem áll a gazdasági képzéseket indító felsőoktatási intézmények 2023-as HVG-rangsorának élén, de dobogós helyet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdasági kara is.
Ahogy az előző években, úgy idén is a Budapesti Corvinus Egyetem vezeti a HVG gazdaságtudományi képzésterületi rangsorát. A hallgatók eredményei alapján összeállított lista készítésekor figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók átlagpontszámát, a nyelvvizsgával felvettek arányát és a középiskolai versenyeken helyezettek számát is. A Corvinus mind a négy alrangsorban az első helyet szerzete meg: 2072 elsőhelyes jelentkezőjük volt, elsőéveseik átlagosan 461 pontot gyűjtöttek a felvételin, a nyelvvizsgával rendelkezők aránya megközelítette a 99 százalékot, és 56 versenyhelyezett is bekerült az egyetem képzéseire.
A második helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara áll, ahol a felvett hallgatók átlagpontszáma szintén extrém magas, 442, a nyelvvizsgával rendelkező elsőévesek aránya pedig ott is meghaladja a 98 százalékot. A harmadik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, ahol a felvettek átlagpontszáma 411 volt, több mint 95 százalékuk pedig legalább egy nyelvvizsgát szerzett. A negyedik helyen a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara áll, az ötödik helyen pedig a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara végzett.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen célországot találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg. |
A népszerűségi listák élén
Ahogy az a HVG Diploma 2023 kiadványból kiderül, évek óta a gazdálkodási és menedzsment szak vonzza a legtöbb felvételizőt. A 2022-es általános felvételin egyébként több mint 28 ezren jelentkeztek valamelyik gazdasági szakra, közülük 17 ezren be is jutottak.
Akit a gazdaság érdekel, összesen nyolc alap- és egy osztatlan szak, négy felsőoktatási szakképzés és húsz mesterszak közül választhat – de akár a brit felsőoktatásban évtizedek óta ismert és népszerű, jövőre induló filozófia, politika, gazdaság alapszak is jó választás lehet számukra. Igaz, ez a képzés hivatalosan a társadalomtudományi területhez tartozik.
Melyik az ország tíz legjobb egyeteme?
A HVG összesített egyetemi-főiskola rangsorának készítésekor nemcsak a hallgatói, hanem az oktatói kiválóságot is figyelembe vették – vagyis a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát, valamint az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó hallgatók számát.
Az összesített rangsort évek óta az ELTE vezeti, dobogós helyet szerzett a Szegedi Tudományegyetem és a Műegyetem, a negyedik a Debreceni Egyetem, az ötödik pedig a Semmelweis Egyetem. A hatodik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem követ, majd – holtversenyben – a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem következik. A tizedik helyen a Pannon Egyetem végzett.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
