Bár a felsőoktatási rangsorok élén olyan egyetemek állnak, mint a Harvard és a Cambridge, egy új tanulmány szerint kitartó munkával az újabb intézmények is könnyen bekerülhetnek a világ legjobbjai közé.
Útban a tudományos kiválóság felé – ezt a címet viseli a washingtoni székhelyű Világbank legújabb kiadványa. A napokban megjelent tanulmány szerint az újonnan alapított egyetemek mindössze két-három évtized alatt a felsőoktatási rangsorok élére kerülhetnek, amennyiben jeleskednek a tudományokban, megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, és a kormányzattól is kapnak támogatást – számolt be a University World News.
„Megfelelő vezetéssel és szemléletmóddal a most még nem túl ismert egyetemek rövid időn belül kiváló színvonalú kutatóintézetekké nőhetik ki magukat” – mondta a tanulmány egyik szerzője, Jamil Salmi. A Világbank felsőoktatási szakértője szerint erre az ugrásszerű fejlődésre a most még kevésbé ismert intézmények is képesek, amennyiben minden feltétel adott.
Tehetség, pénz és kiváló vezetés kell a fejlődéshez
A Világbank szakemberei tizenegy egyetemet figyeltek meg Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában és Kelet-Európában, így próbálták összeállítani a biztos receptet. A hongkongi műszaki és természettudományi egyetem, valamint a szingapúri nemzeti egyetem mellett olyan chilei, mexikói és oroszországi intézményeket is vizsgáltak, ahol az oktatás színvonala az elmúlt években, évtizedekben jelentősen javult, így előrébb léptek a különböző felsőoktatási rangsorokban.
A tanulmány szerzői szerint három dolog kell ahhoz, hogy egy egyetem a világ legjobbjai közé kerüljön: tehetséges és eredményes oktatók és diákok, viszonylag nagy költségvetés, valamint kiváló vezetői stratégia. Ha mindhárom feltétel teljesül, az intézmény megindulhat a fejlődés útján – állítják a szakértők.
| Egyetlen magyar egyetem sem jutott fel a Times Higher Education legfrissebb felsőoktatási rangsorára. A kétszázas lista élén - nagy meglepetésre - nem a Harvard, hanem a California Institute of Technology, a CalTech áll. A legfrissebb 2011-es egyetemi listáról itt olvashatsz. |
eduline
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
