Bár a felsőoktatási rangsorok élén olyan egyetemek állnak, mint a Harvard és a Cambridge, egy új tanulmány szerint kitartó munkával az újabb intézmények is könnyen bekerülhetnek a világ legjobbjai közé.
Útban a tudományos kiválóság felé – ezt a címet viseli a washingtoni székhelyű Világbank legújabb kiadványa. A napokban megjelent tanulmány szerint az újonnan alapított egyetemek mindössze két-három évtized alatt a felsőoktatási rangsorok élére kerülhetnek, amennyiben jeleskednek a tudományokban, megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, és a kormányzattól is kapnak támogatást – számolt be a University World News.
„Megfelelő vezetéssel és szemléletmóddal a most még nem túl ismert egyetemek rövid időn belül kiváló színvonalú kutatóintézetekké nőhetik ki magukat” – mondta a tanulmány egyik szerzője, Jamil Salmi. A Világbank felsőoktatási szakértője szerint erre az ugrásszerű fejlődésre a most még kevésbé ismert intézmények is képesek, amennyiben minden feltétel adott.
Tehetség, pénz és kiváló vezetés kell a fejlődéshez
A Világbank szakemberei tizenegy egyetemet figyeltek meg Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában és Kelet-Európában, így próbálták összeállítani a biztos receptet. A hongkongi műszaki és természettudományi egyetem, valamint a szingapúri nemzeti egyetem mellett olyan chilei, mexikói és oroszországi intézményeket is vizsgáltak, ahol az oktatás színvonala az elmúlt években, évtizedekben jelentősen javult, így előrébb léptek a különböző felsőoktatási rangsorokban.
A tanulmány szerzői szerint három dolog kell ahhoz, hogy egy egyetem a világ legjobbjai közé kerüljön: tehetséges és eredményes oktatók és diákok, viszonylag nagy költségvetés, valamint kiváló vezetői stratégia. Ha mindhárom feltétel teljesül, az intézmény megindulhat a fejlődés útján – állítják a szakértők.
| Egyetlen magyar egyetem sem jutott fel a Times Higher Education legfrissebb felsőoktatási rangsorára. A kétszázas lista élén - nagy meglepetésre - nem a Harvard, hanem a California Institute of Technology, a CalTech áll. A legfrissebb 2011-es egyetemi listáról itt olvashatsz. |
eduline
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Horváth Péter szerint csak az iskolák számára volt kellemetlen, hogy a javítókulcsokat utólag kiegészítette az Oktatási Hivatal.
