Megbéníthatja az egyetemek működését az erőforrás miniszter

Önkéntes távozásra kérte Réthelyi Miklós a felsőoktatási intézményekben működő gazdasági tanácsok kormányzati delegáltjait; a tárcavezető formálisan ugyan nem hívhatja vissza a tagokat - akiknek mandátuma amúgy is hamarosan lejár -, ám a lépés akár meg is béníthatja az egyetemeket és a főiskolákat - írta a Népszabadság kedden.

  • Eduline
„Vélelmezett személyes támogatását kérve, kérem tisztelettel Önt, hogy gazdasági tanácsi tagságáról 2010. november 30-i hatállyal lemondani szíveskedjék, lehetővé téve ezzel az állami vagyonnal való gazdálkodást, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlását érintő kormányzati célkitűzéseknek és elképzeléseknek az új kormányzati szerkezetnek megfelelő érvényesítését” - áll a lap szerint a levélben.

A kérés azonban több okból is érthetetlen: egyrészt a gazdasági tanácsok tagjai többségének mandátuma négy hónap múlva amúgy is lejár, másrészt a testületeket a készülő új felsőoktatási törvény teljes egészében meg is szüntetné - írta a Népszabadság, hozzátéve, hogy a delegáltak között neves szakemberek, volt pénzügy-, illetve gazdasági miniszterek, egykori MNB-elnökök, illetve nagyvállalati vezetők is vannak.

A hallgatói létszámtól függően hét-kilenc tagú gazdasági tanácsok 2006. március 1-jével álltak föl az egyetemeken és a főiskolákon: ezekbe az akkori kormány jelölt 2-3 személyiséget, ötéves megbízatással. Tevékenységükért a kormányzati delegáltak havi bruttó 150 ezer forintot kapnak, és bár a miniszter az állami vagyonnal való gazdálkodásra hivatkozik, a testületeknek ebbe különösebb beleszólásuk nincsen.

A lap szerint ha a lemondásra felkért tagok valóban távoznának, ellehetetlenülne az intézmények működése, mert határozatképtelenné válnának a gazdasági tanácsok, amelyek véleményének kikérése bizonyos ügyekben - például nagyobb beruházások vagy a költségvetés - kötelező.

Az ügyben a lap megkeresésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium lapzártáig nem reagált.

MTI
Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.