A Nature című tudományos folyóiratban publikált eredmények megkérdőjelezik azon széles körben elfogadott nézetet, amely szerint az agy hippokampusz nevű területe - amely a tanulási és a térbeli navigációs folyamatokban, valamint a memóriafunkciókban vesz részt -, még felnőttkorban is termel új idegsejteket az embernél, akárcsak más emlősök esetében.

Az idegsejtek (neuronok) ingerlékeny sejtek, amelyek ingerfelvételre és idegi ingerületek vezetésére specializálódtak. Az eddigi kutatások egy része azt sugallta, hogy naponta több száz idegsejt születik az emberi hippokampuszban és a neurogenezis folyamatának felerősítésével talán kezelhetővé válik az életkor előrehaladtával összefüggő szellemi hanyatlás.

A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézményének munkatársa, Arturo Alvarez-Buylla és kollégái 59 felnőtt és gyermek agymintáit elemezve azonban "nem találták nyomát fiatal vagy új idegsejteknek" a 18 évnél idősebb emberek hippokampuszában. A gyerekeknél születéstől egyéves korig, valamint hétéves és 13 éves korban figyeltek meg némi idegsejt-termelődést ezen az agyterületen.

A kutatók szerint az eredményeik azt mutatják, hogy "az emberi hippokampusz nagy része a magzati agyfejlődés során alakul ki". A szakemberek az agykamrákban is azonosítottak újonnan termelődött idegsejteket, és további vizsgálatokkal akarják feltérképezni a többi agyterületet is a neurogenezis folyamatának bizonyítékai után kutatva.

Jason Snyder, a vancouveri Brit Columbiai Egyetem munkatársa a tanulmányhoz fűzött kommentárjában kifejtette, hogy a friss eredmények minden bizonnyal nagy port fognak kavarni tudományos körökben.

Eddig "az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy a hippokampusz olyan agyterület, ahol felnőttkorban is tart még az idegsejtek termelődése az embereknél és az állatoknál egyaránt" - fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy mindezt számos korábbi tanulmány alátámasztotta.

A mostani vizsgálatot végző kutatók szerint azonban a korábbi kutatások talán tévesen észleltek új idegsejteket az emberi hippokampuszban, mivel a neuronok beazonosítását segítő fehérjék másképpen működnek az állatoknál, mint az embereknél.

A szakemberek korábban rágcsálók és majmok hippokampuszában figyeltek meg felnőttkori neurogenezist, amelyről nem tudni, hogy a cetfélékre (bálnákra és delfinekre) is jellemző-e.