Az informatikai területen egyre nagyobb trend, hogy nem feltétlenül kell diploma ahhoz, hogy valaki jó pozícióból induljon a munkaerőpiacon.
A teljes népességet tekintve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők továbbra is sokkal jobb életminőségre számíthatnak az OECD-országokban folytatott kutatások 2017-es beszámolója szerint. Mindazonáltal – mutat rá a felmérés – a felsőfokú végzettségűek körében sem egyformák a kilátások. A mérnöki, illetve infokommunikációs szakterületen végzők messze felülteljesítenek (88%-os foglalkoztatottsági arány), szemben a tudományos, elméleti vagy művészeti szakirányokról kikerülőkkel (81%-os arány). Az ő mutatóik inkább állnak közelebb a középfokú végzettségűek foglalkoztatottsági, kereseti és életminőségi mutatóihoz.
Az oktatási és munkaerőpiaci szakértők arra számítanak, hogy idővel egyértelmű átrendeződés lesz kimutatható. Az informatika szakterületén a közép- és felsőfokú végzettség közötti éles határ eltűnik: diploma nélkül is sokkal jobb kilátásokra számíthatnak az infokommunikációs szektor dolgozói, mint adott esetben más szakirányok diplomásai.
Részben ezt a sejtést mutatták ki a London Economics kutatói, Marguerita Lane és Gavan Conlon. A hagyományos oktatási rendszerből adódó egzisztenciális lépcsőzetességet a közbenső és pótlólagos tanfolyamok képesek kisimítani. Mi több, aki csak középfokú képesítést szerzett, de rendelkezett számítógépes ismeretekkel, az egyértelműen jobb kilátásokra számíthatott, mint aki felsőfokú képesítéssel, de informatikai ismeretek nélkül kívánt a munkaerőpiacon érvényesülni.
A jövőben a képzések átalakulnak. Nem egy „üdvözítő” egyetemi végzettség határozza majd meg az élethosszig tartó, egyfókuszú karriert, hanem egymásra épülő vagy egymást kiegészítő képzések sorozata. Ezekkel sokkal gyorsabban és rugalmasabban fedhetők le a várhatóan folyamatosan átalakuló piaci igények, a munkavállalók pedig jobb fizetéshez jutnak.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
