A Papp László Sportaréna kellős közepén, négy-öt méter magasságban ülünk, a Mercedes-stand emeletén. Asztal, székek – itt éppen állásinterjúk zajlanak?

Igen, az érdeklődők a standnál megismerhetik a konkrét állásajánlatokat és gyakornoki pozíciókat, ha pedig valamelyik a profiljukba illik, és tetszik nekik, akkor itt lehetőség van interjúzni, ugyanis nemcsak a HR-esek vannak jelen, hanem a szakterületekről is vannak kollégák. Ez így valóban éles interjúnak minősül, ám mivel egy pozícióra feltételezhetően többen jelentkeznek, ezért ezt követi egy kiértékelés, ha szükséges, egy második körös interjú, és akár kiválasztás.

Említette a gyakornoki programot. Az hogyan épül fel, milyen továbblépési lehetőségeik vannak a jól teljesítő gyakornokoknak? 

Arra törekszünk, hogy a gyakornokok kedvet kapjanak nálunk maradni, akár a szakdolgozatukat velünk írni, akár kollégaként bekapcsolódni a munkába. Mentoráljuk őket, az adott vezető mindig biztosít konzultációs lehetőséget, és ami fontos, hogy éles munka zajlik, tehát nem fénymásolásra vagy kávéfőzésre kérjük őket, hanem valóban integráljuk őket a munkába. Az pedig, aki már megmutatta magát és a képességeit, van már helyismerete a gyárban, mindenképpen előnnyel indul egy-egy álláspályázaton.

Sok pályakezdő teszi fel a kérdést, hogy milyen esélyei vannak a német autógyártó cégeknél, ha csak angolul beszél.

A hivatalos nyelv a mi gyárunkban a német, de az pozíció- és feladatfüggő, hogy szükség van-e németnyelv-tudásra, számít az is, hogy milyen más munkatársakhoz kell kapcsolódni. A vezetők között sok a német, de ők természetesen angolul is beszélnek. A saját véleményem az, hogy egy német cégnél előnyös németül beszélni, még akkor is, ha nem az a hivatalos nyelv. Teljesen más minőséget tud adni egy munkakapcsolatnak, ha a másik fél az anyanyelvén tud kommunikálni, nem egy közvetítőnyelven.

Milyen esélyekkel indulnak azok, akik nem mérnökszakon végeztek, hanem közgazdászként, bölcsészként vagy éppen tanárként?

Vannak munkakörök, amelyekhez mérnöknek kell lenni, de HR-es ugyanúgy kell egy autóipari szereplőnek, mint egy gyógyszergyárnak vagy egy egyetemnek, és ugyanez a helyzet a kommunikációs, a pénzügyi vagy a jogi területtel is. Nagyon sok közgazdász kollégánk van, de vannak tanár végzettségűek is. Az, hogy egy második gyárat építünk a meglévő mellett, óriási bővítést fog eredményezni, első körben az adminisztratív területen van szükségünk támogatásra, majd a 2019-2020-as évtől a termelési munkatársak toborzása is megkezdődik.

Az első duális képzések Kecskeméten indultak. Milyenek a tapasztalatok?

Nagyon jó tapasztalataink vannak, akik kikerülnek az iskolánkból, nagyon magas szinten képzettek, és a Neumann János Egyetemmel is pozitívak a tapasztalataink. Idén már kilenc szakra lehetett jelentkezni, nemcsak mérnöki képzésekre, hanem vállalkozásmenedzsment és pénzügyi területre is. Tavaly kezdtük el építeni a Mercedes Benz Academy Kecskemét hallgatói központunkat. A duális hallgatók is ott fognak tanulni, ott lesz a gyakorlati képzésük, és a meglévő munkatársak képzését is oda fogjuk áthelyezni. Az épület közvetlenül a gyár mellett lesz, így közvetlen kapcsolatot tesz majd lehetővé a termelésben dolgozó vezetők és a diákok között.

Milyen házon belüli képzéseket kínálnak a munkavállalóknak?

A Daimler képzési programhoz mindenki hozzáfér, a saját szintjének és területének megfelelő programokat el tudja végezni akár személyes tréningek formájában, akár webinarokon keresztül, vannak kötelező és választható tréningek is. A Mercedes is olyan cég, ahol – főleg, ha vezetőképzésről beszélünk - örülünk annak, ha valaki önálló annyira, hogy végiggondolja a saját karriertervét, kitalálja, hogy hová szeretne eljutni mondjuk tíz éven belül, és nem csak várja a sült galambot, hanem proaktív. Ha például az az elgondolása, hogy tíz év múlva egy bizonyos üzemnek a vezetője szeretne lenni, akkor ennek megfelelően lépked, konzultál a vezetőivel, a HR illetékeseivel, és elvégzi azokat a képzéseket, amelyek ehhez szükségesek. De ehhez kell egy felelősségvállalás saját magunkért is, ez fontos üzenet minden fiatalnak.

Kisebb és nagyobb vállalatok HR-esei is egyetértenek abban, hogy egyre nehezebb jól képzett munkavállalókat találni. Nehezíti a helyzetüket, hogy nem a fővárosban, hanem Kecskeméten van a gyár? Mennyire lehet mobilitásra bírni például a budapesti egyetemek friss diplomásait?

Valóban nagy a verseny a fiatalokért, de Budapest közepén sem könnyebb munkaerőt találni, mint Kecskeméten. Nem érzem, hogy hátrány lenne, hogy Kecskeméten van a gyár, a termelőcégek többsége nem a fővárosban van, tehát ha valaki ilyen irányú karriert tervez, tisztában van azzal, hogy ez mobilitást igényel. A magyaroknál valóban alacsonyabb a mobilitási nyitottság, mint mondjuk Németországban, de szerintem a fiatalok már jóval mobilisabbak, mint az idősebbek. Kecskemét egyébként nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedben, szerintem kifejezetten kellemes hellyé vált, mivel az egyetemet fejlesztik, fiatalosabbá is vált a város, teljes mértékben versenyképes bármelyik másik magyarországi nagyvárossal. A munkaerőért már az egész unióval, sőt az egész világgal kell versenybe szállni, és klassz, ha a fiatalok kipróbálják magukat külföldön, de én úgy látom, hogy itthon sokkal nagyobb esélyük van érvényesülni, mint máshol.

Ha már a külföldi munka szóba került: milyen cégen belüli lehetőségeik vannak azoknak, akik szívesen szereznének külföldi tapasztalatot?

A Daimlernek világszerte vannak gyárai, a kereskedelmi hálózatról nem is beszélve, így van arra lehetőség, hogy aki szeretne, a külföldi pozíciókat is figyelje – nyilván ezek valamilyen cégen belül hátteret, tapasztalatot kívánnak meg. Arra is sok példa van, hogy megkérik kollégáinkat, segítsenek egy-egy gyár építésénél, adják át tapasztalataikat, tudásukat, most például sok kollégánk dolgozik Mexikóban.