Nyelvtudás nélkül még egy jó szakmával sem lehet elhelyezkedni külföldön, az építőipar, a gyártás- és fémipar, valamint az egészségügy területén azonban egész Európában könnyen lehet munkát találni. A bérek általában ezer eurótól indulnak, de egyes országokban akár hétszázezer forintnak megfelelő összeget is lehet keresni.
„Tizenkét éve dolgozom külföldön, először Németországban töltöttem tizennyolc hónapot, majd Ausztriába mentem ki, évente három hónapra” – mondja Bartalovics János, aki évek óta szakácsként dolgozik a tiroli Zillertal egyik négycsillagos szállodájában. „Eleinte nem beszéltem németül, így csak mosogatóként tudtam elhelyezkedni. Egy idő után bekerültem a konyhára, és kitanultam a szakácsmesterséget is” – teszi hozzá.
Kezdetben szezonális munkarendben, vagyis a téli és nyári időszakban, néhány hónapnyi kihagyással dolgozott. A letelepedési engedélyt egy év után megkapta, így jogosulttá vált az egészségügyi ellátásra. A tiroli szállodák leginkább szakácsokat, cukrászokat, felszolgálókat, szobalányokat, recepciósokat keresnek – állandó és szezonális munkavállalóként egyaránt.
"A vendéglátásban szakácsként lehet a legjobban keresni – szezonális munkarendben, heti 48-54 munkaórával kb. 1600-2500 eurót havonta. Az állandó munkavállalók, akik heti 40 órát dolgoznak, szakácsként 1200-1300 eurót keresnek, konyhafőnökként pedig nagyjából 2000 eurót lehet hazavinni” – mondja Bartalovics János.
Tanay Marcell, az Euwork Állásközvetítő Iroda ügyvezetője azt mondja, bár a vendéglátásban kimondottan jók az elhelyezkedési lehetőségek, Európában a legjobban emelőtargonca-kezelő, CNC gépkezelő, CAD tervező, C és E kategóriás sofőr, elektroműszerész, valamint szociális gondozó és ápoló szakmákkal lehet helyezkedni. Szerint ezekkel Nyugat-Európában átlagosan 1800-2100 euró között lehet keresni, de Norvégiában és Svájcban a hétszázezer forintnak megfelelő összegű fizetés sem ritka – ezekben az országokban persze a megélhetés is lényegesen többe kerül.
Egyre többen keresik a „rapid” tanfolyamokat
Tanay Marcell szerint annak, aki külföldön akar munkát vállalni, még a jó szakmánál is nagyobb szüksége van a megfelelő szintű nyelvtudásra. „Az állásokért külföldön is nagyon nagy a verseny, így a munkáltatók biztosan nem azt a jelöltet választják majd, aki a magyaron kívül semmilyen más nyelvet nem beszél. A legtöbb munkához legalább társalgási szintű nyelvtudásra van szükség” – mondja. Szerinte még most is sokan indulnak el „szerencsét próbálni” a legminimálisabb nyelvismeret nélkül.
Rozgonyi Zoltán, az Euro Nyelvvizsga Központ igazgatója azt mondja, a nyelviskolákban körülbelül 5-10 százalék lehet azoknak a nyelvtanulóknak az aránya, akik egyértelműen a külföldi munkavállalás miatt jelentkeznek a tanfolyamokra. Szerinte az angol és a német „mindent visz”, időnként azonban a skandináv országok nyelve és a holland iránt is van érdeklődés.
Liebentritt András, a Katedra Nyelviskola marketingmenedzsere az eduline kérdésére úgy válaszolt, egyre többen érdeklődnek náluk a rövid, de intenzív nyelvtanfolyamok iránt, ezért nemrég hat-nyolc hétig tartó, angol és német „rapid” tanfolyamokat is indítottak.
„Ezeknek a tanfolyamok boldoguláshoz szükséges alapokat biztosítják, egy ilyen kurzus elvégzése után már meg lehet próbálni a külföldi munkavállalást, egy alapfokú nyelviskola megszerzéséhez azonban legalább még egyszer 128 óra nyelvtanulásra lenne szükség” – magyarázza.
Az alapfok nem elég?
Liebentritt András és Rozgonyi Zoltán egybehangzóan állítják: bár a szakmunkák elvégzéséhez már az alapfokú nyelvtudás is elegendő lehet, de hosszú távon több kell.
„Biztonságosabb minimumot jelent, ha valaki a hazai középfokú nyelvvizsgákon megkövetelt B2-es szinten kommunikál, viszont sok munkakörben nem okoz gondot, ha az íráskészség a szóbeli kifejezőkészségtől és a hallásértéstől elmarad. A komoly szakképesítést igénylő, diplomás munkaköröknél azonban ennél jóval többre van szükség, az egészségügy területén például kimondottan fontos a magas szintű kommunikációs készség” – mondja Rozgonyi Zoltán. Egy erős B2-es szinttel akár néhány hét, egy-két hónap alatt is össze lehet szedni némi rutint.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
