„Tizenkét éve dolgozom külföldön, először Németországban töltöttem tizennyolc hónapot, majd Ausztriába mentem ki, évente három hónapra” – mondja Bartalovics János, aki évek óta szakácsként dolgozik a tiroli Zillertal egyik négycsillagos szállodájában. „Eleinte nem beszéltem németül, így csak mosogatóként tudtam elhelyezkedni. Egy idő után bekerültem a konyhára, és kitanultam a szakácsmesterséget is” – teszi hozzá.

Kezdetben szezonális munkarendben, vagyis a téli és nyári időszakban, néhány hónapnyi kihagyással dolgozott. A letelepedési engedélyt egy év után megkapta, így jogosulttá vált az egészségügyi ellátásra. A tiroli szállodák leginkább szakácsokat, cukrászokat, felszolgálókat, szobalányokat, recepciósokat keresnek – állandó és szezonális munkavállalóként egyaránt.

"A vendéglátásban szakácsként lehet a legjobban keresni – szezonális munkarendben, heti 48-54 munkaórával kb. 1600-2500 eurót havonta. Az állandó munkavállalók, akik heti 40 órát dolgoznak, szakácsként 1200-1300 eurót keresnek, konyhafőnökként pedig nagyjából 2000 eurót lehet hazavinni” – mondja Bartalovics János.

Tanay Marcell, az Euwork Állásközvetítő Iroda ügyvezetője azt mondja, bár a vendéglátásban kimondottan jók az elhelyezkedési lehetőségek, Európában a legjobban emelőtargonca-kezelő, CNC gépkezelő, CAD tervező, C és E kategóriás sofőr, elektroműszerész, valamint szociális gondozó és ápoló szakmákkal lehet helyezkedni. Szerint ezekkel Nyugat-Európában átlagosan 1800-2100 euró között lehet keresni, de Norvégiában és Svájcban a hétszázezer forintnak megfelelő összegű fizetés sem ritka – ezekben az országokban persze a megélhetés is lényegesen többe kerül.

Egyre többen keresik a „rapid” tanfolyamokat

Tanay Marcell szerint annak, aki külföldön akar munkát vállalni, még a jó szakmánál is nagyobb szüksége van a megfelelő szintű nyelvtudásra. „Az állásokért külföldön is nagyon nagy a verseny, így a munkáltatók biztosan nem azt a jelöltet választják majd, aki a magyaron kívül semmilyen más nyelvet nem beszél. A legtöbb munkához legalább társalgási szintű nyelvtudásra van szükség” – mondja. Szerinte még most is sokan indulnak el „szerencsét próbálni” a legminimálisabb nyelvismeret nélkül.

Rozgonyi Zoltán, az Euro Nyelvvizsga Központ igazgatója azt mondja, a nyelviskolákban körülbelül 5-10 százalék lehet azoknak a nyelvtanulóknak az aránya, akik egyértelműen a külföldi munkavállalás miatt jelentkeznek a tanfolyamokra. Szerinte az angol és a német „mindent visz”, időnként azonban a skandináv országok nyelve és a holland iránt is van érdeklődés.

Liebentritt András, a Katedra Nyelviskola marketingmenedzsere az eduline kérdésére úgy válaszolt, egyre többen érdeklődnek náluk a rövid, de intenzív nyelvtanfolyamok iránt, ezért nemrég hat-nyolc hétig tartó, angol és német „rapid” tanfolyamokat is indítottak.

„Ezeknek a tanfolyamok boldoguláshoz szükséges alapokat biztosítják, egy ilyen kurzus elvégzése után már meg lehet próbálni a külföldi munkavállalást, egy alapfokú nyelviskola megszerzéséhez azonban legalább még egyszer 128 óra nyelvtanulásra lenne szükség” – magyarázza.

Az alapfok nem elég?

Liebentritt András és Rozgonyi Zoltán egybehangzóan állítják: bár a szakmunkák elvégzéséhez már az alapfokú nyelvtudás is elegendő lehet, de hosszú távon több kell.

„Biztonságosabb minimumot jelent, ha valaki a hazai középfokú nyelvvizsgákon megkövetelt B2-es szinten kommunikál, viszont sok munkakörben nem okoz gondot, ha az íráskészség a szóbeli kifejezőkészségtől és a hallásértéstől elmarad. A komoly szakképesítést igénylő, diplomás munkaköröknél azonban ennél jóval többre van szükség, az egészségügy területén például kimondottan fontos a magas szintű kommunikációs készség” – mondja Rozgonyi Zoltán. Egy erős B2-es szinttel akár néhány hét, egy-két hónap alatt is össze lehet szedni némi rutint.