Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Sokan félve kezdenek neki a KRESZ tanfolyamoknak és nem tudják, hogy mire számíthatnak majd a vizsgán. Megnéztük miből áll egy KRESZ vizsga.
A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása, melynek rövidítése a KRESZ, egy rendeletbe foglalt szabálygyűjtemény, melyből vizsgát kell tennie azoknak, akik jogosítványt szeretnének. Ha már beiratkoztatok egy tanfolyamra vagy most készültök rá, akkor nem árt tudni, hogy mire számíthattok majd a vizsgán.
A vizsgán egy 55 kérdésből álló tesztet kell kitöltenetek. Érdemes már a vizsga kezdete előtt kicsit hamarabb megérkeznetek, hogy biztosan minden rendben legyen. Fontos, hogy ne felejtsétek otthon az irataitokat, mert ezeket a vizsga előtt elkérik. Miután bekérték az okmányokat, helyet foglaltok a vizsgateremben, ahol egy vizsgabiztos ismerteti a vizsga rendjét. A tesztet egy érintőképernyős monitor segítségével kell kitöltenetek.
A teszt kitöltésére 55 percetek van, minden kérdésre 1 perc, az 1 perc letelte után a program a következő kérdésre ugrik. Fontos tanács, hogy ne siessetek, használjátok ki a rendelkezésre álló időt. A maximum pontszám, amit elérhettek 75 és ahhoz, hogy sikeresen vizsgázzatok, 65 pontot kell elérnetek, vagyis 10 pontig hibázhattok.
Az 55 kérdésből 10 db 3 pontos és 45 db 1 pontot ér. Figyeljetek a 3 pontos feladatokra, hiszen, ha ebből egyet elrontotok, már csak 7 hibázási lehetőségetek lesz. Mindig csak egy válasz jó, tehát csak egy lehetőséget tudtok megjelölni. Ha megadtátok a választ egy kérdésre, akkor a program automatikusan ugrik a következőre.
Ha valamelyik feladatban nem vagytok biztosak, akkor rányomhattok a „tovább” gombra, ebben az esetben a program a teszt végén a megmaradt időben feldobja újra. Amikor megvagytok az összes kérdéssel, akkor a program ott helyben kiértékeli az eredményt. Nem csak a pontszámot látjátok majd, hanem az elrontott válaszokat is.
Megnehezíti a magántanárok életét az új felnőttképzési törvény
Az új, szeptember 1-jén életbe lépett felnőttképzési törvény alapján ugyanis olyan feltételekkel oktathatnak csak a magántanárok, ami adatvédelmi szempontból erősen kérdéses.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.