Felvételi: meddig kell elfogadnotok az egyetemi, főiskolai helyeteket?

Meddig mondhattok nemet a magyarországi felvételin megszerzett helyre, ha mégis inkább külföldön tanulnátok tovább? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Idén érettségiztem, és jelentkeztem is egyetemekre. Az általam választott szakokra jók a kilátásaim, csakhogy a fő célom Ausztria lenne, ahol azonban csak jóval később derül ki a felvételim eredménye. Ezért érdekelne, hogy ha itthon is fölvesznek, meddig halaszthatom a beiratkozást, vagy meddig tudom visszamondani a jelentkezést?

Emiatt nem kell aggódnotok, a ponthatárok kihirdetése után még bőven lesz időtök átgondolni, hogy valóban szeretnétek-e magyar egyetemre, főiskolára járni, a beiratkozásra legkorábban csak augusztus végén, sőt a legtöbb helyen szeptember elején kerül sor. Úgy is dönthettek, hogy beiratkoztok ugyan, de még nem kezditek el a tanulmányaitokat - ilyenkor már az első félévben passziváltathattok - bár ezt nem minden egyetem engedi, ezért nézzétek meg az adott intézmény szabályzatát. Ezt a következő, tavaszi félévben is megtehetitek, ugyanis legfeljebb két passzív félévetek lehet egymás után. Ez jó biztosíték lehet arra az esetre, ha külföldön mégsem a tervek szerint alakulnak a dolgok, és inkább hazajönnétek egy-két félév után. Ilyenkor az állami ösztöndíjas helyet is megtarthatjátok, ha pedig végleg eldöntöttétek, hogy nem kell a magyarországi hely, akkor anélkül iratkozhattok ki, hogy vissza kellene fizetnetek az állami ösztöndíjat.

Nem ilyen szerencsés a helyzet, ha csak meggondoljátok magatokat a választott képzést illetően, és a felvételi után jöttök rá, hogy inkább egy másik magyarországi intézményt vagy szakot választanátok. Ilyenkor ugyanis - ha az általános felvételin felvettek - nem pótfelvételizhettek. Erről bővebben itt írtunk: mit tehettek, ha bekerültök, de meggondoljátok magatokat?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.