Negatív rekordot döntött tavaly az egyetemekre, főiskolákra bekerült elsőévesek száma: az általános felvételire mindössze 91 460-an jelentkeztek, közülük 68 112-en kezdhették meg tanulmányaikat. A jelentkezői érdeklődést alighanem visszafogta a korábban tervezett nyelvvizsga-követelmény és az új felvételi feltételként meghatározott emelt szintű érettségi is.

Elég nyilvánvaló, hogy nemcsak – sőt nem elsősorban – a nyelvvizsga körüli herce-hurca riasztott vissza, hanem az emelt szintű érettségi, amelynek a hatása jelentősebb volt. A részidős képzésre jelentkezők esetében egészen biztos, hiszen többüknek le kellene azt tenni – újra érettségizve

- olvasható egy friss elemzésben. Az általános felvételi után egyébként jóval több intézmény hirdetett meg állami ösztöndíjas helyeket a pótfelvételin is, mégsem történt látványos növekedés az elsőévesek számában. Így nagyon úgy fest, hogy idén nagyobb lehet a verseny az egyetemeken, hiszen azok, akik tavaly "kiestek" az érettségi vagy egyéb okok miatt, és a februári képzésekre sem jelentkeztek egyetemre, most beadhatták a jelentkezésüket.

Melyek a legnépszerűbb egyetemek?

Tavaly és a korábbi években is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt a legnépszerűbb a felvételizők körében, több mint 24 ezren jelölték meg az egyetem valamelyik képzését, és majdnem 10 ezren kerültek be a kiválasztott szakra. A 2021-es számok szerint az idei kapacitásszám is ehhez hasonló: 24 ezer hallgatói hellyel lehet számolni, nappali tagozaton több mint 16 ezren tanulhatnak majd Budapesten, és közel 1700-an Szombathelyen.

A második legnépszerűbb intézmény tavaly a Debreceni Egyetem volt, ahova több mint 13 ezren jelentkeztek. A Felvin közzétett adatok szerint idén közel 50 ezres kapacitásszám várja a felvételizőket - ez azonban hatalmas ugrás a korábbi 15 ezres kapacitásszámhoz képest, ezért megkerestük az egyetemet, hogy minek köszönhető az emelkedés, amint válaszolnak, frissítjük az anyagot. Itt azonban meg kell még említeni azt is, hogy az egyetem nemrég megszavazta a modellváltást, így az is elképzelhető, hogy a szeptemberben induló képzések mögött már nem az eddig megszokott állami fenntartó áll majd - igaz, ez a hallgatókra vonatkozó finanszírozási feltételeket nem érinti majd.

A népszerűségi lista harmadik helyén a szintén modellváltó Szegedi Tudományegyetem áll, ahová tavaly 12 737-en jelentkeztek, és 5 904 hallgatót vettek fel. Idén összesen 13 784 fős kapacitással tervez az egyetem. A negyedik a népszerűségi listában a Budapesti Gazdasági Egyetem, ahová több mint 12 ezren jelentkeztek 2020-ban, és majdnem 5700-an kerültek be. 2021-ben az egyetem kapacitásszáma 8771 fő. Az ötös listában szerepel még a Pécsi Tudományegyetem is, ahol nemrég szintén megszavazták a fenntartóváltást. Ide tavaly közel 12 ezren jelentkeztek, és 5 ezren kerültek be. A pécsi egyetem 11 034 fős kapacitással kezdi majd az őszi szemesztert.

Jó, de mi az a kapacitásszám?

Jogos a kérdés: hogyan lehet, hogy az összesített kapacitásszámnál jóval kevesebb elsőévest vesznek fel az egyetemek? Fontos: ezek összesített, intézményi szintű kapacitásszámok, amelyekben benne vannak a népszerű és a kevésbé népszerű szakok is. Ez utóbbiakra hiába vehetnének fel több száz elsőévest az egyetemek, a jelentkezők alacsony száma miatt végül kevesen kezdik meg tanulmányaikat a kevésbé kedvelt képzéseken.

Ráadásul az is előfordulhat, hogy az adott képzésen az érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkezők száma nem éri el tájékoztatóban megadott minimális létszámot, ilyenkor ez a szak nem indul el. Ha kíváncsiak vagytok, hány fővel indulnak az évfolyamok, mindenképp nézzétek meg az egyes szakok melletti kapacitásokat.

Ebben a listában összeszedtük a legfontosabb számokat. Megnézhetitek, melyik tíz egyetem vezeti a népszerűségi listát, mennyien jelentkeztek 2020-ban összesen, hányan jelölték meg az intézményeket első helyen, és idén hány hallgatói hellyel lehet számolni.

Az adatokból kiderül: a jelentkezők száma többszöröse a sikeresen felvételizőkének, a verseny már a korábbi években is komoly volt a legnépszerűbb egyetemeken. A legtöbb jelentkezőt – összesen 9 918 hallgatót – 2020-ban is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel. Érdekesség azonban, hogy az alap- és osztatlan, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas képzések közül, a legalább 20 főt felvett szakok esetében a legtöbb pont (445) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakára kellett.

Mi lesz a friss modellváltókkal és az alapítványi egyetemekkel?

Azt, hogy pontosan milyen ütemben áll át a pécsi, a szegedi és a debreceni egyetem az új fenntartói struktúrába, és az elmúlt hónapok bizonytalanságnak milyen hatása lesz az idei jelentekezőszámra, nehéz lenne megjósolni. Azt azonban tudjuk, hogy a 2020-ban modellváltáson átesett Színház- és Filmművészeti Egyetem 70 éve először komoly felvételi kampányba fogott a jelentkezési határidő előtt, pedig erre korábban nem volt szükség. Az egyetem volt rektora szerint 2012-ben a túljelentkezés átlagosan a 30-szoros volt, de egyes szakokra 70-szer többen felvételiztek, mint ahány hallgatói hely volt. Tavaly 1390-an jelentkeztek az egyetemre, és 82-en kerültek be a képzésekre, 2019-ben 2035-en jelentkeztek, és 128-an jutottak be.

A 2021-es felvételiről itt találjátok a legfrissebb cikkeinket.