A felvételi rendeletből is kikerült a kötelező középfokú nyelvvizsga követelménye, valószínűleg az új szakképzési törvény elfogadása sincs már messze. A Pedagógusok Szakszervezete november 30-ára tüntetést jelentett be, miközben várják a döntést a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Újabb kérdések merültek föl az alternatív iskolák jövőjével kapcsolatban, az innovációs minisztérium a szülőkön keresztül csökkentené az iskolaelhagyók számát, és fény derült a felnőttek kompetenciáira is. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
Megjelent a felvételi rendelet módosítása
Ahogy azt korábban bejelentették, a középfokú komplex nyelvvizsga kikerült a 2020-as felsőoktatási felvételi minden jelentkezőre érvényes követelményei közül. Az emelt szintű érettségi azonban marad: az ezzel kapcsolatos tudnivalókat itt foglaltuk össze.
A Szülői Hang felmérése alapján egyébként a szülők sem örültek volna a kötelező nyelvvizsga bevezetésének: harmaduk aggódott, hogy gyereke nem került volna be egyetemre, főiskolára, kétharmaduk szerint pedig a középiskola nem készít fel a B2-es nyelvvizsgára, de nem ez az egyetlen baj a nyelvoktatással. A részleteket itt olvashatjátok.
Megvan a következő pedagógustüntetés időpontja
November 30-án 14 órára szervez tüntetést Budapesten a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Emellett november 22-ig várják a kormány döntését a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról, amelyet a PSZ információi szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemsokára a kabinet elé terjeszt. Ha a döntéssel nem értenek egyet, januárban sztrájkolhatnak is a tanárok.
Mi lesz az alternatív iskolákkal?
Palkovics László innovációs miniszter kedden nyújtott be egy javaslatot az új szakképzési törvénytervezet miatt szükséges változásokról, a dokumentum ugyanakkor a nemzeti köznevelési törvényt is érintené. A javaslat értelmében április 1-ig minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kellene kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki egyelőre nem tisztázott szempontok alapján dönthetne arról, hogy az adott intézmény jövő szeptembertől tovább működhet-e. Az eddig megszerzett oktatási engedélyek elvesznek, amelyik iskola pedig nem vesz részt az eljárásban, annak automatikusan be kell zárnia jövőre. A változtatás országosan 80 iskolát érinthet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) pénteki közleményében azt írta: a törvényjavaslat célja a bonyolult szabályozása egyszerűsítése, nem lesz szükség a kerettantervek átdolgozására és az iskolák nem fognak bezárni.
A szülők felelősségévé tennék a 16 évnél idősebbek szakmaszerzését
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatja azt a módosító indítványt, amely szerint a szülőnek vagy a törvényes képviselőnek kötelezettsége lenne a tankötelezettség teljesítését követően is a gyerek továbbtaníttatása legalább egy részszakma megszerzéséig. Az ITM közleménye szerint ez hozzájárulna a végzettség nélküli iskolaelhagyás jelentős csökkentéséhez.
Hamarosan elfogadhatják a szakképzési törvényt
Kedden tartották az Országyűlésben az új szakképzési törvény részletes vitáját, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint pedig hamarosan megjelenik a végrehajtási rendelet is. A középfokú iskolákat érintő változásokat itt foglaltuk össze, a felnőttoktatás átalakulásáról pedig itt írtunk. Azt, hogy hogyan szerezhettek szakmát diplomával, itt nézhetitek meg.
Itt vannak az első felnőtt kompetenciamérés eredményei
A szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek a magyar 16-65 évesek a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) eredményei szerint, amelyeket pénteken mutattak be. Magyarország első alkalommal vett részt a kutatásban. A felmérésről és az eredményekről itt olvashattok részletesen.
"Ezen változtatnék": mondjátok el, szerintetek mitől lenne jobb ma gyereknek lenni
1989 óta november 20-án ünnepeljük a Gyermekjogok Világnapját. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye elfogadásának harmincadik évfordulóján mondjátok el, ti min változtatnátok azért, hogy jobb legyen a gyerekek élete Magyarországon. Mi kezdjük a sort.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
