Ilyen szakokra jelentkezhettek a 2019-es felvételin: itt a képzések teljes listája
Elindult a 2019-es felsőoktatási felvételi, az egyetemek és főiskolák közzétették jövő szeptemberben induló képzéseik listáját.
2020-tól az egyetemre vagy főiskolára felvételizők nem választhatnak, kötelező lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgát tenniük. A 2019-ben felvételizőkre még nem vonatkozik az új szabály, ők értékes többletpontokat szerezhetnek egy-egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.
Alapképzésen, osztatlan mesterképzésen és felsőoktatási szakképzésen a – a magyartól eltérő idegen nyelvű – nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon:
a jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű, magyartól eltérő idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként
a) középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra vagy
b) felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra jogosult.
Ez azt jelenti, hogy ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány alapján is jogosultak lennétek, akkor is összesen legfeljebb 40 többletpontot lehet figyelembe venni, akkor is ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjaitok összege ezt meghaladná.
A 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Elindult a 2019-es felsőoktatási felvételi, az egyetemek és főiskolák közzétették jövő szeptemberben induló képzéseik listáját.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.