A döntés a tiéd: egy módosítás, ami évekre irányt adhat.
A felsőoktatási felvételi egyik legmeghatározóbb, mégis gyakran háttérbe szoruló lépése a sorrendmódosítás. Sokan úgy érzik, hogy a jelentkezés leadásával lezárult a folyamat, pedig van még egy döntési pont, amely alapjaiban befolyásolhatja, hol kezded meg az egyetemi éveidet. A sorrend átgondolása nem puszta formalitás, hanem tudatos választás arról, melyik képzés és intézmény áll hozzád a legközelebb.
A 2026-os felvételi eljárásban a jelentkezők egyetlen alkalommal módosíthatják a megjelölt képzések sorrendjét, egészen 2026. július 7-ig. Ez az utolsó lehetőség arra, hogy a lista élére az a szak és intézmény kerüljön, ahol valóban tanulni szeretnél.
A sorrendnek nagyobb jelentősége van, mint elsőre tűnik. A felvételi rendszer ugyanis mindig a legelőkelőbb helyen szereplő, elérhető képzésre sorol be – ezért különösen fontos, hogy a listád a valódi preferenciáidat tükrözze, ne egy korábbi bizonytalanság vagy kényszerű kompromisszum eredménye legyen.
Számít a sorrend – jobban, mint gondolnád
A felvételi rendszer logikája egyszerű, mégis sokan alábecsülik: mindig arra a képzésre nyersz felvételt, amely a listádon a legelőkelőbb helyen szerepel, és amelyhez elegendő pontod van. Ezért különösen fontos, hogy a sorrended a jelenlegi döntésedet tükrözze – ne egy korábbi bizonytalanságot, külső nyomást vagy kényszerű kompromisszumot. Most van lehetőséged arra, hogy tudatosan átrendezd a listádat, és valóban oda kerülj, ahol tanulni szeretnél.
Mitől lesz valóban jó döntés?
A sorrendmódosításnál az számít, hogy most hogyan látod a lehetőségeidet: melyik szak érdekel még mindig, hol reális a bekerülés a pontjaiddal, és melyik képzés mögött van olyan tartalom, amit később is tudsz használni. Az elmúlt hónapokban több információd lett – ponthatárok, szakleírások, saját preferenciák –, ezek alapján érdemes átgondolni a listát.
Nem ritka, hogy ami korábban „biztonsági” választás volt, már nem tűnik jó opciónak, vagy éppen fordítva: egy korábban hátrébb sorolt képzés felértékelődik.
Amikor a tanulás több, mint elmélet
Ha olyan egyetemet keresel, ami a modern elvárásokra épít, akkor a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) az a hely, ahol a hallgatók már a tanulmányaik során gyakorlati tapasztalatot szereznek, miközben oktatóik mentorként támogatják őket.
Az intézmény egyik erőssége a nemzetközi közeg: a hallgatók multikulturális környezetben tanulhatnak, több mint 100 országból érkező hallgatói közösségben, angol nyelvű képzésekből válogatva. Ez nemcsak nyelvi fejlődést, hanem valódi nemzetközi látásmódot is ad. A különböző mobilitási programok – például az Erasmus+ – révén, valamint több száz, akár Európán kívüli partnerintézményen keresztül külföldi tapasztalatot is szerezhetnek már az egyetemi évek alatt.
Több út, több lehetőség
A METU képzései mögött egy olyan szemlélet áll, amely a választás szabadságára épít. Legyen szó kreatív iparágakról, üzleti területekről vagy kommunikációról, a képzések célja, hogy a hallgatók megtalálják azt az irányt, amelyben a legerősebbek lehetnek – és amelyben hosszú távon is érvényesülni tudnak.
Az intézmény fókuszában nemcsak a tudásátadás, hanem az egyéni fejlődés áll: a hallgatók saját útjuk megtalálásához kapnak segítséget, miközben szakmai kapcsolatokat építenek és inspiráló közegben tanulnak.
Nem véletlen, hogy egyre többen választják első helyen: a jelentkezési adatok is azt mutatják, hogy a tudatos pályaválasztók körében nő az érdeklődés a METU gyakorlatorientált képzései iránt.
Egy döntés, ami a jövődről szól
A sorrendmódosítás lehetősége egyszeri – és nem visszavonható.
Éppen ezért érdemes most időt szánni arra, hogy átgondold: valóban az van-e az első helyen, amit igazán szeretnél. Mert a felvételi nemcsak arról szól, hogy hova vesznek fel – hanem arról is, hogy hol kezded el építeni a jövődet.
A döntés a tiéd. Válaszd a METU-t első helyen!
További információk:
https://go.metu.hu/sorrend2026
Ezt a cikket nem az eduline.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
