Mivel az összegek a minimálbér és a garantált bérminimum alapján vannak meghatározva, ezek is nőnek.
2025. január 1-től a minimálbérrel és a garantált bérminimummal együtt számos további juttatás összege is növekedett, hiszen bizonyos támogatások alapját ezek adják.
Ilyen többek között a gyermekgondozási díj, azaz GYED, aminek a maximum összege havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, azaz bruttó 407 120 forint lehet.
De nőtt a diplomás GYED összege is, amit azok kaphatnak, akik sima gyedre nem jogosultak, azonban a gyerekük születését megelőző két évben legalább két féléven keresztül a felsőoktatásban teljes idejű képzésben tanultak és a gyerekük a hallgatói jogviszony ideje alatt vagy a hallgatói jogviszony szüneteltetését vagy megszűnését követő egy éven belül született vagy születik.
Ennek összege 2025-ben alapképzésben tanulók esetén a minimálbér 70 százaléka, ami bruttó 203 560 forintot jelent. Mesterképzés esetén az összeg megállapításának alapját a garantált bérminimum képezi, aminek az összege 2025-ben bruttó 348 800 forint. Ennek 70 százaléka - tehát a diplomás gyed összege - bruttó 244 460 ezer forint.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
