Friss adatok: az EU országai közül Magyarországon a legalacsonyabb az egy főre jutó fogyasztás

Bulgáriánál is rosszabbul teljesített Magyarország.

Az Eurostat frissítette az egy főre jutó fogyasztási adatokról készült 2023-as statisztikáit, amely alapján kiderült, hogy előző évben a magyarok költöttek a legkevesebbet fogyasztása.

Ezzel Magyarország, megelőzve az eddigi utolsó helyen álló Bulgáriát, a lista legvégére került.

Az egy főre jutó fogyasztás (AIC) magába foglal minden olyan terméket és szolgáltatást, amelyet a háztartások használnak, függetlenül attól, hogy azokat közvetlenül a háztartások, a kormány vagy nonprofit szervezetek vásárolták-e és fizették ki.

A felmérés szerint 2023-ban mindössze 10 uniós országban lett magasabb az egy főre jutó AIC az uniós átlagnál. A legmagasabb értékeket Luxemburgban (38%-kal az uniós átlag felett), Ausztriában és Hollandiában (mindkettő 17%-kal az átlag felett) regisztrálták.

Eközben 17 uniós országban az egy főre jutó AIC az uniós átlag alatt volt, a legalacsonyabb szintet pedig Magyarország érte el, ahol 30 százalékkal volt alacsonyabb az AIC az uniós átlagnál. Ezt követi Bulgária (27%), Szlovákia és Lettország (mindkettő 25%).

A gazdasági teljesítményt nézve sem sokkal jobb Magyarország helyzete: 2023-ban vásárlóerő-paritáson nézve Magyarország egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 76 százaléka volt, ami hátulról az ötödik hely, itt Bulgáriát, Szlovákiát, Görögországot és Lettországot sikerült megelőzni. Eközben az osztrák gazdaság egy főre jutó teljesítménye az uniós átlag 123 százaléka.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.