Egy év alatt 27 ezerrel több lett a munkanélküli Magyarországon

A külföldön dolgozók létszáma is nőtt.

  • Tornyos Kata

Mind a munkanélküliek, mind a foglalkoztatottak száma nőtt idén február-áprilisban az egy évvel korábbihoz képest – írta meg a hvg.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése alapján.

A 2024. február–áprilisi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 27 ezer fővel, 224 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,5 százalékra nőtt. A férfiaknál a munkanélküliek száma 124 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 101 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra növekedett.

Átlagosan 9,5 hónapig tartott a munkakeresés, az összes munkanélküli 39 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 35 százaléka legalább egy éve keresett állást. A 15–74 évesek körében idén februártól április végéig 4 millió 739 ezer fő volt foglalkoztatott, 41 ezerrel több az egy évvel korábbinál.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 567 ezer fő dolgozott, 38 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Míg a külföldön dolgozók létszáma 11 ezerrel, 110 ezer főre bővült, addig a közfoglalkoztatottak létszáma 8 ezerrel, 62 ezer főre csökkent.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.