Utoljára 2021 januárjában volt ilyen magas a munkanélküliségi ráta

Az elmúlt három hónapban 4,7 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta.

  • Székács Linda

A munkanélküliek száma 2024. februárjában 227 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, februári adataiból.

A KSH szerint a 2023. december és 2024. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a Magyarországon élő 15–74 évesek körében 4 millió 721 ezer fő volt, ami 31 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 490 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 27 ezerrel, 2 millió 232 ezer főre bővült.

A 15–64 évesek körében a 74,6%-os foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A ráta a férfiak esetében változatlan maradt, 78,5% volt, míg a nőknél 0,8 százalékponttal, 70,8%-ra nőtt.

A 2023. decemberétől idén februárig tartó időtartamban ugyanakkor nőtt a munkanélküliek száma is a 15-74 éves korosztályban, méghozzá az előző évhez képest 33 ezer fővel 232 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,7%-ra nőtt.

A munkanélküliek száma a férfiak esetében magasabb, összesen 124 ezer fő, míg a nők esetében 108 ezer munkanélkülit számláltak. A munkanélküliségi ráta mindkét nem esetében 0,6 százalékponttal emelkedett.

A KSH grafikonján ugyanakkor az is látszódik, hogy a munkanélküliségi ráta mindkét nem esetében legutóbb 2021. januárjában volt hasonlóan magas (4,5 százalék), 2022. áprilisáig azonban folyamatosan csökkent, azóta viszont ismét egyre emelkedik.

 

A munkakeresés átlagos időtartama egyébként a februári statisztikák szerint 9,1 hónap. Az összes munkanélküli 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33 százalékuk legalább egy éve keresett állást.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.