Az elmúlt három hónapban 4,7 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta.
A munkanélküliek száma 2024. februárjában 227 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, februári adataiból.
A KSH szerint a 2023. december és 2024. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a Magyarországon élő 15–74 évesek körében 4 millió 721 ezer fő volt, ami 31 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 490 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 27 ezerrel, 2 millió 232 ezer főre bővült.
A 15–64 évesek körében a 74,6%-os foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A ráta a férfiak esetében változatlan maradt, 78,5% volt, míg a nőknél 0,8 százalékponttal, 70,8%-ra nőtt.
A 2023. decemberétől idén februárig tartó időtartamban ugyanakkor nőtt a munkanélküliek száma is a 15-74 éves korosztályban, méghozzá az előző évhez képest 33 ezer fővel 232 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,7%-ra nőtt.
A munkanélküliek száma a férfiak esetében magasabb, összesen 124 ezer fő, míg a nők esetében 108 ezer munkanélkülit számláltak. A munkanélküliségi ráta mindkét nem esetében 0,6 százalékponttal emelkedett.
A KSH grafikonján ugyanakkor az is látszódik, hogy a munkanélküliségi ráta mindkét nem esetében legutóbb 2021. januárjában volt hasonlóan magas (4,5 százalék), 2022. áprilisáig azonban folyamatosan csökkent, azóta viszont ismét egyre emelkedik.
A munkakeresés átlagos időtartama egyébként a februári statisztikák szerint 9,1 hónap. Az összes munkanélküli 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33 százalékuk legalább egy éve keresett állást.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
