Az elmúlt három hónapban 4,7 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta.
A munkanélküliek száma 2024. februárjában 227 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, februári adataiból.
A KSH szerint a 2023. december és 2024. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a Magyarországon élő 15–74 évesek körében 4 millió 721 ezer fő volt, ami 31 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 490 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 27 ezerrel, 2 millió 232 ezer főre bővült.
A 15–64 évesek körében a 74,6%-os foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A ráta a férfiak esetében változatlan maradt, 78,5% volt, míg a nőknél 0,8 százalékponttal, 70,8%-ra nőtt.
A 2023. decemberétől idén februárig tartó időtartamban ugyanakkor nőtt a munkanélküliek száma is a 15-74 éves korosztályban, méghozzá az előző évhez képest 33 ezer fővel 232 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,7%-ra nőtt.
A munkanélküliek száma a férfiak esetében magasabb, összesen 124 ezer fő, míg a nők esetében 108 ezer munkanélkülit számláltak. A munkanélküliségi ráta mindkét nem esetében 0,6 százalékponttal emelkedett.
A KSH grafikonján ugyanakkor az is látszódik, hogy a munkanélküliségi ráta mindkét nem esetében legutóbb 2021. januárjában volt hasonlóan magas (4,5 százalék), 2022. áprilisáig azonban folyamatosan csökkent, azóta viszont ismét egyre emelkedik.
A munkakeresés átlagos időtartama egyébként a februári statisztikák szerint 9,1 hónap. Az összes munkanélküli 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33 százalékuk legalább egy éve keresett állást.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
