Egy friss felmérésből kiderült, milyen területeken lehet a legegyszerűbben munkát találni, és hova jelentkeztek a legtöbben tavaly. Mutatjuk azt is, milyen tanfolyamokra jelentkezhettek még.
A legtöbb jelentkezést begyűjtő szakmák rangsorát országszerte a szakmunka vezeti - derül ki a Profession.hu felméréséből -, de ennél is több szakemberre lenne szükség ezen a területen.
A második helyen az adminisztrációs állások állnak, valamint az értékesítés és kereskedelem. A legnagyobb növekedést a vendéglátásban és az idegenforgalmi területen feladott álláshirdetések érték el: a tavalyi eredményhez képest közel 370 százalékos növekedéssel.
Szakmát tanulnátok?
2020-ban az Országos Képzési Jegyzéket a Szakmajegyzék váltotta fel, amely összesen 174 alapszakmát tartalmaz. Az érettségire épülő szakképzéseket csak iskolai rendszerben lehet tanulni. A felnőttképzők 2020. december 31-ig indíthattak OKJ-s képzéseket.
Néhány képzésre a szabad helyek erejéig még be lehet csatlakozni. Tehát ez az utolsó esély, ha valaki OKJ-s végzettséget szeretne.Erről itt olvashattok még többet.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
