A legfrissebb számok alapján többen dolgoznak, mint pár hónapja

A dolgozók létszáma 41 ezerrel kevesebb, mint az előző évben, de a szeptember-októberi időszakhoz képest növekedett az arány.

  • Eduline/MTI

Még nyáron írtunk arról, hogy megugrott a munkalehetőségek iránti kereslet júniusban a diákok körében és november kiderült az is, hogy az idén nagyjából 120 ezer diák dolgozott, ez a múlt évhez képest 30 százalékos visszaesés a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint.

Mi a helyzet most összeségében a munkaerőpiacon?

A KSH friss adatai szerint tavaly novemberben 4 millió 496 ezer volt, azoknak a száma, akik dolgoztak ami 45 ezerrel több, mint az előző hónapban, és 26 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Vagyis az őszi hónapokhoz képest nőtt az arány, de az egy évvel korábbi adatokhoz képest erősen csökkent.

A szeptemberi-novemberi időszakban a 15-64 évesek közül 4 millió 397 ezren foglalkoztatottak, ez 38 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakánál. A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 15 ezerrel 269 ezerre csökkent. A 25-54 évesek, az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 83,2 százalékra esett vissza a foglalkoztatottak számának 44 ezres csökkenése miatt. A 20-64 éves korcsoportban a koronavírus-járvány miatti átmeneti visszaesést követően ismét elérte a 75 százalékot. Ebből a korcsoportból a dolgozó férfiak aránya 83,8, a nőké 67,4 százalékos volt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.