A diplomások érzik a legbiztosabbnak a munkahelyüket

Az idei első negyedévben 2 ponttal csökkent a munkavállalói bizalmi index a hazai dolgozók körében a tavalyi év hasonló időszakához képest, az előző negyedévhez mérve változatlanul 68 pont volt a mutató - derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb márciusi munkaerőpiaci kutatásából.

  • MTI

A biztosító keddi közleménye szerint a most tapasztalt megtorpanás ellenére hosszabb távon emelkedő tendenciáról lehet beszélni. A negyedéves jelentésből kiderül, hogy a megkérdezettek körében 91 pontot mértek azzal kapcsolatban, mennyire bíznak jelenlegi munkahelyük fennmaradásában. Az előző két évben ez az érték 90, illetve 91 pont volt. A tavalyi első negyedévhez hasonlóan idén is 89 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy a munkavállalók mennyire érzik biztosnak jelenlegi pozíciójukat.

Az újbóli elhelyezkedés esélyével kapcsolatban emelkedő a tendencia, a tavalyi 48 és a tavalyelőtti 47 után idén 52-re ugrott ez a részmutató. A karrierre vonatkozó jövőképpel kapcsolatban a férfiak 78, a nők 73 százaléka érzi úgy, hogy több mint öt évig megmarad az állása, illetve a férfiak 75, a nők 70 százaléka látja biztosnak pozícióját a jelenlegi munkahelyén. A férfiak 39, a nők 33 százaléka válaszolta azt, hogy állásvesztés esetén könnyen vagy nagyon könnyen találna magának új munkát.

Friss kutatás: a munkahely nem helyettesíti az egyetemi tanulást

Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzéseken: a hallgatók 40 százaléka megszakítja tanulmányait - az okok egyelőre nem tisztázottak, de annyi biztos, hogy sok cég kifejezetten hajt az egyetemista munkaerőre.

A bizalmi index korcsoportok szerinti bontásánál az látható az adatokból, hogy a 30 és 60 év közötti korosztály optimistább a többi csoporthoz képest, mivel 69-70 pontot ért el, szemben a 18-29 évesek 65, illetve a 60 felettiek 59 pontos indexével. Ez az eredmény a korábbi évekhez képest nem jelent számottevő változást.

Az iparban-építőiparban és a kereskedelemben egyaránt 69-69, a közigazgatásban dolgozóknál 66 pontot, a mezőgazdaságban tevékenykedő munkavállalóknál 72 pontot mértek. A budapestiek és városban lakók körében 69 pontot mértek a kutatók. Régiós szinten gyakorlatilag nincs eltérés az ország középső, keleti és nyugati része között: az első régióban 69, az említett két másik területen 68-68 pontot mértek a válaszadók körében.

Az iskolai végzettséget tekintve általában a diplomások és az érettségivel rendelkezők alkotják a legbizakodóbb csoportot. Előbbinél 70, utóbbinál 68 pontot ért el a bizalmi index, ugyanakkor a szakmunkás papírral rendelkezők körében most 69 pontot mértek. Tőlük hagyományosan lemaradva, 63 ponttal a legfeljebb 8 osztályt végzettek jönnek.

A BNP Paribas Cardif biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben hozta létre az indexet, amely 1200 ember személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.